37717. lajstromszámú szabadalom • Elemekből összeállított hőkicserélő berendezés gyorskeringéssel és intenzív fölhevítéssel

- 3 -kúpfölülete van. Eme fölületek között a tömített zárást a (9) csavarsüveg biztosítja. A (3) cső alsó végén a (15)'korong vagy karima van kiképezve, mely a dugattyúk tömítőgyűrűje módjára kiképezett (151) fémtömítés útján az (1) csővel tömített zárást létesít 6S két (13) és (16) vezetéket elzárja egymástól. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a (4) csőbe nyúló (41) csavarorsó fölfelé meg van nyújtva és itt (19) kúp alakjában van kiképezve, mely a (4) cső (18) kúpjának üregébe fekszik, eme részén egy (Al) csatorna is ki van képezve, melyet az (R) kapcsolódarab köt össze a (P) vezetékkel és mely az (AII) furatokon közlekedik a (10) kamrával. Eme foganatosítási alaknál a részeket a (91) süveg fogja össze, melyet az (1) cső alsó részére és a (41) csavarorsó (911) csavarmeneteire csavarunk föl. Nyilvánvaló, hogy eme két foganatosítási alak hatása lényegében véve ugyanaz, mint az 1. és 2. ábrán látható, de a berendezés munkabírása annak következtében, hogy a folyadék a berendezés belsejében is vékony rétegekre van osztva és hogy a megtett út hosszabb, tetemesen nagyobb, mint az előbb leírté. Megjegyzendő még, hogy a föntebb leírt elem, minthogy összes részei érintkeznek egymással, egyetlen fémtömbnek tekinthető, melynek belsejét a hőt jól vezető (41) központi rúd fűti. A mondottakból az is kitűnik, hogy az aránylag kis méretű elemben a folyadék rendkívül hosszú utat tesz meg és oly gyorsan áramlik, hogy a vezetékekben mészrészek le nem válhatnak, mi egyrészt tetemes fűtőanyagmegtakarítással jár, másrészt pedig a vezetékek eltömődésével járó veszedelmeket is kiküszöböli. A folyadék a berendezésben az (F) nyilak irányában áramlik. Fontos, hogy az ekként szerkesztett elemek ha gőz fejlesztéséről van szó, a láng közvetlen hatásának legyenek kitéve, mely célból az egyes elemeket közvetlenül a tüzelés fölött helyezzük el, mikor azok a sugárzó hő hatásának is ki vannak téve. Ekkor az egyes elemekben az igen vékony rétegekben áramló víz rendkívül gyors áramlása következtében majdnem pillanatnyilag elpárolog. Ezért mindegyik elem túlhevítővel és szárítóval ellátott teljes gőzkazánt, vagy hűtőt képez, melynek lehetőleg kis térfogata és kevés varrata van, miért is a veszteségek és föntartási költségek is igen csekélyek. Ezenkívül oly varrat sem fordul elő, mely a tűzzel közvetlenül érintkezik. Minthogy az elemen átfolyó folyadékmennyiséget a különböző csövek átmérőjének és hosszának, továbbá a vezetékek keresztmetszetének módosítása által módosíthatjuk, világos, hogy a folyadékot igen hosszú út- megtételére kényszeríthetjük, minek következtében az a meleg fűtőfölületekkel igen benső módon érintkezik úgy, hogy a hőátvitel igen intenzív módon és igen gazdaságosan történik. Emez egyes elemeket nem kell egyenként alkalmazni, lehet azokat tetszőlegesen csoportosítani is, mikor igen nagy munkabírású berendezéseket állíthatunk elő, melyek egyes elemeit könnyen lehet üzemen kívül helyezni úgy, hogy pl. gőzgépeknél a gőzfejlesztőt közvetlenül a gép mellett állíthatjuk föl és így a gőzvezetékek hosszát is ennek megfelelően a lecsapódás okozta hő- és gőzveszteségeket nagy mértékben csökkenthetjük. Lehet továbbá — főleg a 3., 4. és 5., 6. ábrán látható foganatosítási alakok használatával — már meglévő gőzkazánokban gőzszárító- vagy túlhevítő berendezéseket is beépíteni, mely esetben, ép úgy, mint az előbb leírt esetekben is, az egyes elemeket tetszőleges módon csoportosíthatjuk, körben vagy négyszögben, függélyes vagy lejtős helyzetben stb. helyezhetjük el. Ami az egyes elemek munkabírását illeti, nyilvánvaló, hogy ezt a csövek átmérőjének, hosszának, vagy a menetek keresztmetszetének módosításával tetszőlegesen szabhatjuk meg. Eme most leírt berendezés főleg akkor alkalmazható előnyösen, mikor hirtelenül va-