37692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogéneknek hydrogéntől való részleges megszabadítására

Megjelent 1907. évi január lió 1907-éii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 37692. szám. lV/i. OSZTÁLY. Eljárás szénhydrogéneknek hydrogéntől való részleges megszabadítására. STÉ AME DES COMBUSTIBLES INDÜSTRIELS CÉG HAINE SAINTPAULBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 1-je. Ismeretes, hogy a szénhydrogéneknek chlorozásánál, bromozásánál vagy jodozásánál invers reakciók által a szabaddá vált gyökök vegyülését lehet előidézni és így sűrűbb molekulájú új termékeket lehet nyerni. (Friedel és Crafts-féle synthesis.) Ugyanezen eredményt elérhetjük egy más reakció útján azáltal, hogy oxygént használunk az imént említett nem-fémek helyett. Részleges oxydációnál ugyanis a szénhydrogének, pontosan megszabott föltételek mellett, hydrogénjüknek egy részét víz alakjában elveszítik és az ily módon eszközölt hydrogénelvonás folytán szabaddá vált gyökök egymással egyesülve áj szénhydrogéneket létesítenek, melyek hasonlóak azokhoz, melyeket az előbb említett eljárásokkal nyerünk. Ezen hydrogén elvonási reakciónak alkalmazása a szénhydrogéneknek (naftának, nafta-maradékoknak, kőszén- és fa-kátránynak, palának, palaolajnak, palamaradékoknak stb.) tűznélkiili desztillációsát teszi lehetővé oly alacsony hőmérsékletnél, melynél az ismert eljárásoknál a tűz hatása folytán okozott elbontások nem következhetnek be. Altalánosságban a szénhydrogéneknek (naftának, nafta-maradékoknak, kőszénkátránynak, fakátránynak, palának, palaolajnak, polamaradványoknak stb.) desztillálására kívülről fűtött retortákat szokás használni, amikor is a fejlődő gázoknak a kondenzátorba való menesztését túlhevített gőzáram segélyével foganatosílják. Ezen eljárás jelentékeny liőfogyasztással jár, amit a tüzelés melegével kell kompenzálni. Az ezen oknál fogva alkalmazott magas hőmérsékletnél a kezelt anyagnak a tűz hatása okozta elbontása következik be, melynek folyamán a retorták falain szénlerakodás képződik, ami ezeknek gyors megrongálódásához vezet. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát képező, exothermikus reakciójával járó hydrogénelvonás lehetővé teszi magának a desztillálásnak tűznélküli foganatosítását, amikor is a fejlődő gáznak elvezetését egyrészt a reakció folyamán képződő vízgőz és másrészt az eljáráshoz használt levegőben foglalt nitrogén könnyíti meg. A hydrogénelvonásnak foganatosításánál a következő föltételeket kell kielégíteni: 1. Az anyagot oly állapotba kell hozni, hogy hydrogénjét könnyen adja át a levegőben foglalt szabad oxygénnek. 2. A reakciót azon minimális határon belül