37684. lajstromszámú szabadalom • Közbenső födém

Megjelent 1907. évi január lió 1907-éii. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 37084. szám. VlII/a- OSZTÁLY. Közbenső födém. LUGINO ALBERT GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 26-ika. Jelen találmány tárgya oly közbenső födém, mely a pólyás födémek könnyű és olcsó előállításának előnyeit az ismeretes tömör födémek tűzbiztosságának és léghatlan zárásának előnyeivel egyesíti anélkül, hogy ezen szokásos födémszerkezetek hátrányait mutatná. Lakóházaknál a magasabb födémgerendák közeit úgynevezett pólyafák vagy deszkák töltik ki, melyek oly módon rögzíttetnek a gerendák között, hogy végeik a gerendák oldalain kiképezett hornyokba illesztetnek. A hamuból, salakból és efféléből álló töltőréteg aztán ezen pólyadeszkákra jön s a padlódeszkák a gerendákra szögeztetnek. A szobafödém simaságát végül a vakolat adja meg. Könnyen belátható, hogy az ilyen födém nem tűzbiztos s a hangot könnyen átbocsátja, amellett pedig az alsó szoba levegőjének a fölötte lévő helyiségbe való hatolása ellen majdnem semmi védelmet sem nyújt. Ellenben az ilyen födémek olcsó és könnyű előállítása mindenesetre nagy előnyt képez. Viszont ha tűzbiztos s a levegőt át nem bocsátó födémre volt szükség, akkor vastartókat alkalmaztak, melyek közé téglaboltozatokat, vízszintes téglafödémeket vagy csömöszölt betonból álló közbenső födémeket építettek. Ezen boltozatokat és betonfödémeket azonban eddig mindig megterhelt födémek gyanánt foganatosították, mivel ezeknek a padlódeszkák aljgerendáit s ennélfogva a padlóra nehezedő terhet is kellett hordaniok. Mivel az ilyen megterhelt közbenső födémek készítése az építkezést jelentékenyen megdrágította és igen sok időt vett igénybe, ennélfogva oly lemezeket kezdtek alkalmazni, melyek a tartógerendák alsó karimáin nyugodtak. Azonban építésrendőri szempontból az ilyen födémeket is megterhelt födémek gyanánt kellett foganatosítani úgy, hogy az erre szolgáló lemezeket jelentékeny vastagra kellett készíteni s a lemezeknek azonkívül erős vasbetéttel (leginkább élükre állított lapos vasakkal) kellett ellátva lenniök, hogy a padlódeszkákat s azok aljgerendáit hordhassák. Azonban a födémnek lemezekből való előállítása is körülményes és időrabló munka, mivel a lemezek, nagy súlyuk folytán egyfelől nehezen kezelhetők, másfelől pedig az építés színhelyén szabandók olyan nagyságra, hogy a különben is sohasem egyenletesen lerakott gerendák közé legyenek helyezhetők s amellett még kellő fölfekvési fölülettel