37684. lajstromszámú szabadalom • Közbenső födém

is bírjanak. A lemezek, mivel erősen megterheltetnek és kicsiny fölületen feküsznek a tartókra, igen gondosan készítendők s fölrakás előtt még egyszer gondosan megvizsgálandók, hogy az építés helyére való szállítás a lkai mával nem sérültek-e meg, mivel az ilyen sérült lemezek, hordképességük csökkenése folytán nagy szerencsétlenségeket okozhatnak. A lemezekből készített födémek tehát nem célszerűek. Jelen találmánynál a gipsznek azon tulajdonsága van fölhasználva, hogy kötés alkalmával kiterjeszkedik s a gipsz segélyével vékony, hézagmentes közbenső födém van előállítva, mely jelentékeny belső feszültséggel s csekély (kb. 4 cm.) vastagsága. ellenére oly nagy hordképességgel bír, hogy ezen tekintetben az ismeretes pólyás födémekkel nemcsak egyenértékű, hanem azokat még fölül is múlja. A mellékelt rajzon az 1. ábra a födém metszete a tartók irányában, a 2. ábra a faborítással ellátott tartó fölülnézete, a 3. ábra pedig a födémnek a tartók irányára merőleges metszete. Az (a) tartók alá (b) nádfonadék van ismert módon erősítve, melyre szívós gipszmasszából álló (c) réteget rakunk úgy, hogy az egyik tartótól a másikig folytonos gipszlemez terjed. Mivel pedig ezen gipszlemez, a tartók alsó karimáin nyugodva, a tartók derekához szorosan hozzásimul smint említve volt, kötés alkalmával kiterjeszkedik, a (c) lemez olyan feszültségre tesz szert, hogy hordképessége jelentékenyen fokozódik. A gipszlemez, a megmerevedése alkalmával föllépő kitérj eszkedés következtében, a tartók közötti területet teljesen léghatlanul elzárja s jelentékeny vastagságú (d) töltőanyagréteget hordhat. Másfelől a gipszfödém mindenféle repedéstől ment marad, nem úgy, mint az összeillesztett lemezekből készült közbenső födémek, melyeknél a rázkódások, úgy a tartóknak a hőmérsék változása alkalmával föllépő elmozdulásai mindig repedéseket hoztak létre, melyek aztán a födémvakolatra mentek át s a levegőt az alsó helyiségből átbocsátották. A lazán fölhalmozott töltőanyag tudvalevőleg jól szigetel s mivel a (c) gipszréteg csak olyan vastag, hogy a pólyafákat helyettesíthesse, ennélfogva a tartók magassága által megszabott tér majdnem egészen a (d) töltőréteg számára marad fönn úgy, hogy ennek jó tulajdonságai előnyösen kihasználhatók. Mivel a gipszréteg célja itt csupán a tűzbiztos és léghatlan zárásban áll, a gipszréteget nem szabad az (e) padlódeszkákkal megterhelni, hanem ezeknek csakis az (a) tartókon kell nyugodniok. Az (e) padlódeszkákat tudvalevőleg teljesen szilárdan és biztosan kell ágyazni, azonban a deszkáknak közvetlenül a tartókhoz való erősítése nemcsak nehéz és időrabló munka, hanem már azért sem célszerű, mert a vastartók a hangot jól vezetik. Az (a) tartók ennélfogva faborítással látandók el, mely a föltüntetett kiviteli alaknál a tartók fölső lapján nyugvó s tartók karimáihoz (g) oldalkapcsok segélyével foglalt (f) fagerendából áll (2. és 3. ábra). A vékony (c) gipszréteg tehát a padlódeszkáktól teljesen független s ily módon a padlón való járkálás által okozott megterhelések és rázkódások hatása alól ki van vonva. Az (f) aljgerendák az (a) tartókat az (e) padlódeszkáktól elszigetelik. Ha a (h) födémvakolat ismert módon föl van rakva s a padlódeszkák vagy a vakpadozat az (f) gerendákra van szögezve, akkor a szobafödém kész. Mivel a (c) gipszréteg csekély vastagságú, építkezés alkalmával előfordulhat, hogy a gipszréteg a rálépő munkás alatt beszakad. Hogy ez meg ne történhessék, a gipszrétegre az (a) tartókkal párhuzamos irányban vasdrótok vagy pálcák fektethetők, melyek a gipsz megmerevedése után szilárdan beágyazva maradnak. Az (a) tartókkal párhuzamosan haladó vasdrótok tehát az egész gipszfölületen végighúzódnak s a gipszre való lépés alkalmával nem eshetnek le az esetleg kitört gipszdarabok-