37672. lajstromszámú szabadalom • Gázizzó fénylángzó

A (j) csövek, illetve a (h) és (k) köpenyek az (n) korona fenekén mennek át, mely a lángzó fölfelé vagy lefelé való elrendezésétől függetlenül az (m) üvegtest megerősítésére szolgál. A (h) köpeny kívül fekvő végén a karimaszerűleg kiszélesített (o) résszel van ellátva, melynek behajlított (o) vége a beeső por behatolásának megakadályozására reflektor gyanánt, továbbá a világító testnek a fölszálló meleg ellen való megvédésére és adott esetben az üvegtest megerősítésére is szolgál (8. ábra). Az (a) fúvócsövön elállítható (q) lemeznek az a célja, hogy a (c) légkamra (p) nyílását zárja, illetőleg nyissa, továbbá, hogy az izzótestnél és üvegtesteknek egyaránt ártalmas erős szelet fölfogja és függő lámpáknál idegen testeknek a keverő kam- ' rába való jutását megakadályozza. Mellékelt rajz a szabályozó tárcsa és a keverő kamra a lángzóban való viszonylagos helyzetét, tekintettel a levegőbevezetés módjára, tünteti föl. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (q) szabályozó tárcsa a (p) nyílásba csavarokkal van erősítve. Az (ml) nyíláson át az (n) párkányon megerősített (n) gyűrűre támaszkodó (m) üveggolyóba betóduló levegő az (f) izzótest világító fölületét érintve, a (j) csöveken, illetőleg gyűrűn át az (i) légkamrába s innen a (c) fúvóka (b) nyílásán átáramló gáz szívó hatására az (e) ke verőtérbe kerül. A levegőt ezáltal előmelegítjük, hogy tökéletesebb égést, ennélfogva erősebb világítást érjünk el. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a gáz teljesen zárt térben ég el. Ebben az esetben a (q) szabályozó tárcsa ki van csavarva s a levegő az (r) hézagon át közvetlenül a (c) keverő kamrába kerül, ahonnan egyrészt a gázáramlás következtében az (e) keverőcsőbe, másrészt az elszálló égéstermékek által az (m) üvegtestben előidézett szívó hatás következtében a keverőkamra (b) nyílásán át az (i) vagy a (j) csöveken át az (m) üvegtestbe, ill. az izzótesthez kerül, miáltal nemcsak nyugodt lángot, hanem a gáz és levegő keverékének tökéletes elégését és azáltal gázmegtakarítást érünk el. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett kiviteli alakoknál, melyeknél a levegő bevezetése az (n) korona és (m) üvegtest közötti hézagon át történik, a levegő az izzótestet érinti és a (j) csövön át az (i) légkamrába és a (c) keverő kamrába jut. A belső (k) köpeny által bezárt térbe fölszálló égéstermékek elvezetése valamennyi kiviteli alaknál a bezárt térből kifelé vezető csőtoldaton és az erre megerősített (t) csövön át történik (3. ábra). Az 1. ábrán szemléltetett lángzó fölfelé égő lángzónak is alkalmazható (8. ábra). Ekkor azonban szükséges, hogy az (s) nyílás, melyen át az invertlámpánál az égéstermékek eltávoznak, zárva legyen. E célból az (e) keverőcsövön az elállítható (u) süveg van elrendezve, melynek külső köpenye a (k) köpeny belső oldalának megfelelelően van kiképezve. Függő elrendezésnél ezen (u) süveg a lángzófejhez közelebb van elrendezve és a fölszálló gőzök fölfogására szolgál, melyeket az áttört (ul) fenéken keresztül az (s) csőtoldalékon át elvezet. Fölfelé irányított lángnál az (u) süveget a (k) köpenybe visszatoljuk, rögzítjük, miáltal az (s) csőtoldalék nyílását elzárja. A (k) köpeny egyúttal az esetleg elválasztódó izzótestrészecskék fölfogására is szolgál, melyek ily módon nem jöhetnek a (c) keverőkamrába. A süveg belső oldalát rendszerint kifényesítjük, hogy függő elrendezésnél reflektor gyanánt is szolgáljon. Minthogy az (i) légkamra (p) nyílását a (q) lemez elzárja, a levegő az (n) korona és a (w) gyűrűn megerősített huzamüveg alsó széle körül tódul be egyrészt a (j) gyűrűn és (i) légkamrán keresztül a (c) fúvóhoz, másrészt a huzamüveg belsején át az (f) izzótestbe. A (h) köpeny karimaszerűen kiszélesbített (o) része védőüvegnek (ernyő, tulipán) fölvételére szolgál. A 9. ábra a fölfelé irányított lángzó kissé módosított kiviteli alakját mutatja. Az (n) korona ennél mellőzve van és az (i) légkamra (h) köpenye az (y) huzamüveg fölvételére az (x) gyűrűvel van ellátva. Az