37672. lajstromszámú szabadalom • Gázizzó fénylángzó

— 3 -összes levegő beömlése fölemelt (q) lemez esetén az (r) hézagon át az (i) légkamrába történik, ahonnan —. ép úgy, mint a 3. áb­rában föltüntetett kiviteli alaknál — a (c) keverő kamrán és a (j) gyűrűn át az (f) izzótestbe kerül. A (q) lemez távolsága a (p) nyílástól a levegő bevezetendő mennyi­ségét szabályozza. A 10. és 10a. ábrák az említett (q) szabályozó lemez vagy tárcsa alkalmazását mutatják közönséges fölfelé irányított lángzónái, ahol a (c) keverő­kanira alsó széle az (o) karimával van el­látva, melynek (p) nyílása a (q) tárcsával szabályozható, illetőleg elzárható. A karima (cl) széle az (y) huzamüveg fölvételére szol­gál. Aszerint, amint teljes vagy áttört (10a. ábra) (y) huzamüveget használunk, a ke­verő kamra (p) nyílása nyitott vagy zárt. Első esetben a (g) lemez vagy tárcsa a keverő kamrához képest való beállításával a levegő bevezetése a gáznyomásnak meg­felelően szabályozható. A levegő bevezetésének módja, a helyi vi­szonyoktól függ. így pl. ott, ahol a gáz nyomása csekély, a levegő bevezetése leg­célszerűbben az (r) hézagon áfa (q) záró­lemez és a légkamra (p) nyílása között tör­ténik, minthogy ekkor, különösen fölfelé égő lángzóknál az üveg huzamhatása a fú­vókát hatásában támogatja. Elegendőnagy nyomásnál és ott, ahol a lámpa nagy lég­áramlásnak van kitéve, a levegő bevezetése az (m) üveg körül történik. Ha az 1., 3. és 5. ábrán föltüntetett láng­zót szétszórt fényre akarjuk alkalmazni, akkor az (u) süveget (6. ábra) az ernyő­alakú (1) résszel látjuk el, melynek alsó fölülete reflektorul szolgál. Az (1) ernyő néhány helyén (II) nyelvek­kel van ellátva, melyek az (m) üvegtestet tartják. Ezáltal a fénysugaraknak csak csekély része van föltartva és legnagyobb része fölhasználva. Azáltal, hogy a reflek­tor egy része az üvegtest belsejében fek­szik és így a többé-kevésbbé függélyes su­garakat is visszaveri, a fényhatás is lénye­gesen erősebb. Az (1) ernyő tehát reflek­tor gyanánt, az üvegtest megerősítésére, a levegőnek az üvegtest körül való vezeté­sére és az (u) süvegen keresztül való elve­zetésére szolgál. Természetes, hogy a cső­alakú (j) csatornának az (l) ernyőn kell áthatolnia a célból, hogy a keverésre szánt . levegő a (c) fúvókához jusson. A fénysugarak majdnem teljes kihaszná­lásának előnye, a lángzónak megfordított elrendezésénél is elérhető, még pedig az (1) ernyő segélyével (7. ábra), mely ebben az esetben is reflektorul, az (m) üvegtest megerősítésére, az égéstermékeknek az izzó­testhez való beeresztésére és azoknak el­vezetésére szolgál. A vetítő fölület ebben az esetben is részben az üvegtestben, rész­ben azon kívül van elrendezve, miáltal a fénysugarak legnagyobb kihasználása el van érve. A (q) tárcsának az a föladata, hogy az erős légáramot fölfogja és idegen testeknek a keverő kamrába való esését megakadályozza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázizzófénylángzók fölfelé vagy lefelé irányított lánggal, jellemezve egy lég­kamrához közelíthető és attól eltávolít­ható tárcsa által, mellyel a szabályozást, valamint a légkamrába való levegőáram­lást teljesen megakadályozhatjuk, asze­rint, amint a lángzó a keverésre szánt és az égéshez szükséges levegőt külön­böző vagy közös helyen szívja, mely útóbbi esetben a szabályozó tárcsa hely­zete a légkamra nyílásához képest a hu­zam és védőtest, illetve annak tartójá­tól (koronától) és a levegő bevezetési módjától függ, illetőleg ehhez alkalmaz­kodik. 2. Az 1. alatt igényelt lángzó egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy nyitott (q) szabályozótárcsánál a keverésre szánt levegőn kívül az elégéshez szükséges le­vegő is a keverő kamrába kerül és in­nen különböző helyekre elosztódik. 3. Az 1. alatt igényelt izzófénylángzó egy kiviteli alakja, jellemezve a keverőcsö­vön elállíthatóan elrendezett és belsejé­ben reflektor gyanánt kiképzetett (a) süveg által, mely a szükséghez képest az (e) keverőcsövön oly módon van beál-

Next

/
Thumbnails
Contents