37672. lajstromszámú szabadalom • Gázizzó fénylángzó

Megjelent 11*07. évi január hó 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADA LMI L EIRAS 37672. szám. Il/d. OSZTÁLY Gázizzófénylángzó. KBATKY FRANZ SZERELŐ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906. évi julius hó 9-ike. Jelen találmány fölfelé vagy lefelé égő gázizzófénylángzóra vonatkozik. Mellékelt rajz a találmány tárgyának megfelelően függően vagy állóan elrendezett különböző lángzók kiviteli alakjait tünteti föl, és pedig az 1. ábrán egy invertlámpa metszetét, melynél a keverő fúvóka hátul zárt és amelynél az összes levegőnek a bevezetése :a védő üveggolyó alsó nyílásán át történik, a 2. ábrán egy részben metszetben föltüntetett belső nézetét a keverő kamrát körülvevő légkamrának, a 3. ábra az 1. ábrának föltüntetett lángzót, melynél azonban az összes levegőnek a ke verőfúvókán való átbocsátás a teljesen zárt üvegtestnél történik, a 4. ábrán a keverőkamrát körülvevő légkamrát, az 5. ábrán az 1. ábrában föltüntetett lángzót, melynél azonban az összes levegő bevezetése a zárt üveggolyó pereménél történik, a 6. ábrán az 5. ábrán föltiintetett lángzót szétszórt fény számára, a 7. ábrán egy közönséges megfordított lángzót szétszórt fény számára, a 8. ábrán az 1. ábrán föltüntetett égőt fölfelé égő láng számára, a 9. ábrán ennek egy módosított kiviteli alakját, a 10. és 10a. ábrán egy szabályozónak közönséges Auer-lángzón való alkalmazását. A lángzó az összes kiviteli alakjainál az (a) fúvókacsőből, az azt körülvevő és (b) nyílásokkal ellátott (c) keverő kamrából és (e) keverőcsőből áll, mely utóbbira a (d) lángzófej van megerősítve. Lefelé égő lángzónái az (f) izzótestet a (d) lángzófejre, fölfelé égő lángzónái pedig a (q) kengyelre erősítjük. Az (a) fúvókacsövön a (c) keverő kamra hátulsó (p) nyílásának megfelelő alakú és nagyságú (q) tárcsa van elrendezve, mely a nyíláshoz közelíthető és attól távolítható aszerint, hogy milyen a levegőbevezetés és mily huzatú és védő üveget alkalmazunk. Legtöbbnyire olyan huzatú és védőüvegek vannak alkalmazásban, mely eknél az összes bevezetett levegőmennyiségnek elégése egy helyen következik be. E célból a (c) keverőkamrát egy bizonyos távolságra egy (h) köpennyel vesszük körül úgy, hogy ezáltal egy (i) tér képződik, mely — mint az 1. és 2. ábrákból látható — a (j) csöveken vagy a (h) köpeny és a belső (k) által alkotott gyűrű-alakú (j) téren (3. és 4. ábra) át az (m) üvegtest által bezárt térrel közlekedik.