37670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kámfornak terpenekből, különösen terpentin olajból való syntetikus előállítására

_ 4 _ chlóratomjainak az említett módon való elvonását lehessen elérni, a két atomra egyszerre kell behatni, és pedig vagy amikor még elkülönítve vannak, vagy amikor sósavvá egyesültek. Az első esetben egy klorid és víz képzésére, a másik esetben pedig chlórhydrát képzésére kell törekedni. Ha a terpen chlórhydrátjaira oly sókat hagyunk behatni, mint a stearátok, fenátok, acetátok stb., a terpen chlórhydrátjából elvont hydrogénatom közreműködik a ható sók savának szabad savvá, steariu-, ecetvagy fenolsavvá való átalakítására, míg a fém a chlórral egyesülve kloridot ad. Iparilag ezeu reakciók rosszul foganatosíthatók, ami azzal magyarázható meg, hogy azok csak bizonyos adott thermikus föltételek mellett mehetnek végbe. Ezen reakciók igen tetemes hőkifejtést igényelnek, az alkalmazott sók pedig csak úgy reagálhatnak a terpen chlórhydrátjaira, ha a fémük és a savuk szabad állapotban van. Azon meleg, melyet hozzájuk kell vezetni, vegyülési hőjükkel egyenlő. Másrészt ezen reakciók revirsibilisek, amikor is a szabad sav fölszabadulásának pillanatában a megváltoztatott terpenre hat és oly terpenvegyületeket létesít, melyeknek molekuláris szerkezete nagyon eltér a kitűzött céltól. Sokkal egyszerűbben érhető el azonban a terpen chlórhydrátjáuak kamfenációja oly módon, hogy külön-külön hatunk a kivonandó chlór- és hydrogénatomra, de egyidejűleg. Ezen célból egy és ugyanazon időben a terpen chlórhydrátjára behatni hagyunk: 1. Oly fémet, ill. fémötvözetet vagy fémfoncsort, mely chlóratómmal fémkloridokat képez. 2. Oly oxydáló szert, mely a hydrogénatommal vizet képez. A fém megválasztása meg van szabva azon thermikus föltételek által, melyek mellett a reakció végbemenetele kívánatos; ezen célra minden fém alkalmas, mely klorideket képez. Az oxyd megválasztása ugyanazon thermikus föltételek által meg van szabva. Ezen célra akár egy hyperoxydot, akár pedig oly sót lehet alkalmazni, mely csekély vegyülési hővel bír és mely fémjével és oxygénjével egyszerre képes hatni. Ezen eljárásnál gyakran másodlagos reakciók következnek be, melyeket a különböző képződő testek vegyülési melege okoz és melyek inverziókhoz vezetnek. így pl. ha egy terpen chórbydrátjára egy fémet és egy oxydot engedünk behatni, végtermékek gyanánt a használt oxyd fémjének kloridja és a chlórhydrát deklorizálására használt fémnek oxydja képződik; ezek a másodlagos reakciók, illetőleg a kettős cserefölbomlások eredményei, melyeket a vegyülési hő okoz. Az alkalmazandó fémek arányát, ezen egyszerű testek vegyértéke adja meg; míg az oxydáló anyag oly arányban veendő, hogy egy fél molekula oxydáló anyag jusson a terpen chlórhydrátjának egy molekulájára. így például használni fogunk 2 molekula vagy 344 súlyrész terpen chlórhydrátjához: 65 súlyrész cink-fémet és 169 « baryum bioxydot. A reakció végtermékei: bariumklorid, cinkoxyd, víz és kamfen lesznek. A 65 súlyrész cinket 56 súlyrész vassal lehet helyettesíteni; a vasoxyd a reakciótermékekben a cinkoxydot helyettesíti. Egy másik foganatosítási módnál: 172 súlyrósz terpen chlróhydrátjához 23 súlyrész nátriumot és 84 súlyrész báriumbioxydot veszünk, amikor is a reakció-termékekként konyhasót, báryumhydroxyd vizes oldatát és a kamfent kapunk. Oly hyperoxydot föltételezve, mely a fémjével és oxigénjével egyszerre hat, mint pl. a mangánhyperoxyd Mn02

, 344 súlyrész terpen chlórhydrátjához 87 súlyrész mangánbioxydot veszünk. A végtermékek lesznek mangánklorid, víz, oxygén és kamfen. Ezen különböző reakciók végbe mennek anélkül, hogy a terpen chlórhydrátjának