37670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kámfornak terpenekből, különösen terpentin olajból való syntetikus előállítására
oldószereit kellene alkalmazni, de bizonyos melegmennyiséget igényelnek, mely áll: 1. Azon hőből, mely arra szükséges, hogy a terpen chlórhydrátjának olvadását okozza, ami 125° C.-nál van. 2. Azon kaloriamennyiségből, mely arra szükséges, hogy a kezelt tömeget 180°-ra emelje, mely hőfok azon kritikus hőmérséklet, melynél a reakció kvantitative megy végbe. A kezelt terpenanyagok olvadáspontjának folytonos sülyedése, amely -j- 125°-tól 46°-ig, a kamfen olvadáspontjáig sülyed a folyamat befejeződését és a terpen chlórhydrátjának kamfenné való teljes átalakítását jelzi. A fölhasznált kalóriák egy része a C1 0 Hl c csoportosulásban belső molekuláris munka végzésére lett fölhasználva, mely a szén- és hydrogénatomoknak új csoportosulását okozza, mely csoportosulás különbözik attól, mely az ethylénikus csoportosítások változásától eredt a chlórhydratáció folytán. A kamfenáció alatt tehát egyszerre kémiai és thermikus folyamatok mennek végbe. Ezen különböző műveletek öntött vasból vagy zománcozott vasból készült edényekben foganatosítjuk, melyek ugyanolyanok, mint a festőanyagok gyártásánál használt edények és melyek hullámmozgás létesítésére szolgáló szerkezettel mechanikai kavarókkal, be- és kibocsátó csövekkel, nyomást és hőmérséletet jelző készülékekkel vannak ellátva. Ezen edények 180° C.-ra fölmelegíthetők és pedig vagy közvetlenül vagy nyomás alatt levő, vagy túlhevített gőz olajfürdő, vagy fémötvözet-fürdők által. A nyert kamfeneket vízben mossuk, -)- 80° C.-nál, hogy a melléktermékektől, melyeket azok esetleg visszatartottak, megszabadítsuk ; az így megtisztított kamfeneket a -j- 45° C.-nál beálló szilárd halmazállapotba való átmenetük után, oxydációnak vetjük alá. Az előző műveletek közben keletkező melléktermékeket, mint a klorideket és oxy dókat, szűrés által elkülönítjük és kereskedelmi termékekké alakítjuk át kristályosítás vagy szárítás útján. Oxydáció. A leírt módon nyert szilárd halmazállapotú kamfeneket oxydációnak vetjük alá hő jelenlétében. Az ily oxydáció kettős kémiai hatással jár: 1. Befejezi a kamfen szénatomjának és a 16 hydrogénatomjának csoportosítási változtatását úgy, hogy ezután a csoportosítás már teljesen azonos a kámfor 10 szénatomjának és 16 hydrogénatomjának csoportosításával. 2. A vegyületláncnak egy megfelelő pontjában egy szénatomhoz egy oxygénatomot csatol, miáltal az egész vegyület katonikus hatásúvá válik, ami a kámfort jellemzi. A reakció gyorsasága közvetlen függvénye az oxydálószer aktiv oxygéntartalmának, legyen az egy atomos vagy ozoni, kus 0S , 06 , 07 alkotású. Az 02 molekuláris formában a reakció rosszul vagy lassan és tetemes hőfogyasztás mellett megy végbe, mely különben arra is használtatik föl. hogy 02 fölbontassék 0-(-0-ra vagy 02 -)-0 kondezáltassék 03 -á. Ezen oknál fogva a kamfeneket oly oxydáló szerek keverékével kezeljük, melyek a legnagyobb mennyiségű aktiv oxygén szolgáltatására alkalmasak ilyenek: a chrómsavak keveréke, peroxydokkal vagy persókkal az alkalikus bichromátok keveréke ásványi savakkal, persókkal vagy peroxydokkal a permanganátok keveréke peroxydokkal vagy persókkal. Mindezen oxydáló keverékek az oxygént, aktiv formájában adják, általában véve ozon 08 , alakjában. Éppúgy lehet használni az elektromos áram segélyével közvetlenül előállított ozont. Az aktiv oxygén befolyása alatt a C1 0 Hin kamfen a három oxygénatom hozzácsatlakozása folytán kamfenozoniddá CIO, H1 6 Os alakul át. Ezen test a víznek behatása alatt egy atom oxygént elveszít, miközben H3 02 hydrogénszuperoxyd képződik, míg a kamfenozonidból egy lakton, a kamfolid C1 0 H1 6 O2 képződik. Ezen lakton a hő és víz kettős
