37670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kámfornak terpenekből, különösen terpentin olajból való syntetikus előállítására
— 2 léne, osztrák terpéntinolaj, sylvestrin, orosz terpentinolaj, myrcen, dipenten, terpinolen, carvestrin, thujin, terpinen, phellendrin, bornylen, vagy fenolen alkalmaztatik a kámfor előállítására. Az első fázisban a terpenekhez telítetlenségiik szerint egy vagy több molekula hydrogénsavat pld. sósavat vagy brómsavat kötünk, melyek a terpeneknek chlor- ill. bromhydratjait adják; az eljárásnak ezen fázisát «chlorhydraciónak» nevezzük. Ezen hydrogénsavak a terpeneknek telítése által az ezekben fönnálló ethylénszerű kapcsolat szétszakítását okozzák, minek következtében a vegyület belsejében bizonyos molekuláris változás létesül az atomok elhelyezkedésében. Ezen új elhelyezkedés már közeledik ahhoz, melyet ugyanazon szén éshydrogénatomok a kámforban mutatnak. A második fázisban a terpen chlorhydratjából, vagy bromhydrátjából a hydrogénsavnak alkotó elemeit, tehát a hydrogént és chlort, bromot alkalmas módon elvonjuk, miáltal egy új terpent, a camphént nyerjük. Az eljárásnak ezen fázisát «camphenaciónak» nevezzük. Ily módon sikerül a kezdeti terpen 10 szén atomját és 16 hydrogénatomját lassankint oly helyzetbe hozni, mely mindig közelebb jut ahboz, melyet a 10 szénatom és a 16 hydrogénatom a kámforban elfoglal. Maga az említett camphenació sajátságos módon történik. A terpen chlorhdyrataciója közben, pld. a sósavtól eredő hydrogénatom a láncnak egy bizonyos (a) pontjához csatlakozik ós így egy aethylenes csoport szétbontását okozza. A sósavnak ezután foganatosított regenerálásánál vagy is a camphen képződésénél, kiindulva a terpentin chlorhydratjából, ama hydrogénatom, mely a chloratommal vegyülve a sósavat újból megalkotja, nem ugyanazon hydrogénatom, mely a kezdeti sósavból eredve az a helyzetben csatlakozott, hanem egy másik hydrogénatomnak kell lennie, mely a C1 0 H1 8 csoportozat láncának egy másik helyéről vétetik. A C1 0 H1( i csoportozatban a hydrogénatomoknak ezen cserélése a belső szerkezetnek egy újabb módosítását okozza; változás következik be minden egyes szénatom telítettségi fokában és módosítás a kettős kapcsolatok helyzetében. Ezáltal a camphentermékekben, a szén- és liydrogénatomok azon helyzethez közlekednek, melyet azok a kámforban elfoglalnak. Hogy a gyakorlatban ezen eredményekhez jussunk, az illető terpent, például a terpentinolajat a következő műveleteknek kell alá vetni. 1. dehydrataciónak. 2. chlorhydrataciónak, vagyis a hydrogénsav behatásának. 3. camphenaciónak, vagyis belső szerkezetében módosított átalakításnak. Dehydratació : Az eljárásnak alávetendő terpennek teljesen vízmentesnek kell lennie, amennyiben a víz ásványi halogénsavak jelenlétében terpensók vagy négyértékű terpenikus vegyületek képződését okozza, két értékű vegyületek helyett, mely utóbbiak iparilag sokkal könnyebben dolgozhatók föl. A dehydrataciónak desztilláció által való foganatosítása tökéletlen, veszélyes és költséges, továbbá polymer terpenek keletkezésére ad okot. Ezen oknál fogva előnyösebb a terpenek dehydratacióját ezeknek kellő mennyiségű kaleiumkarbiddal való kezelése által foganatosítani és pedig oly készülékben, mint amilyent az aceytilén gáz előállítására szokás használni. Ily kezelésnél a terpenben levő víz a kalciumkarbiddal érintkezvén, acetylengáz fejlesztésére használtatik föl, mely összegyűjthető. Amint az acetylen képződése megszűnik, a terpen teljesen dehydratizálva van úgy, hogy a mészmaradéknak egyszerű leszűrése után, teljesen vízmentes terpent kapunk. Chlorhydratació : A dehydratizált terpennel tiszta és száraz sósavat hozzunk össze. Az ezen célra használt gázállapotú sósavat vagy kénsavkemencéből vesszük, melyben a konyhasót Na Cl. kénsavval SO^ Hj fölbontjuk vagy pedig akként állít-
