37670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kámfornak terpenekből, különösen terpentin olajból való syntetikus előállítására
Megjelent 1907. évi január lió 3-án. MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEXRAS 37670. szám. I V/ti/l. OSZTÁLY. Eljárás kámfornak terpenekből, különösen terpentinolajból való synthetikus előállítására. DUBOSC ANDRÁS VEGYÉSZ ROUENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 22-ike. Jelen találmány tárgya eljárás kámfornak synthetikus úton való előállítására. A kámfor, C1 0 H1( i 0 a terpennek vagy isoprennek C: , H* oly polymer vegyületeként vagy oly terpennek C1 0 H1 0 tekinthető, melyhez egy atom oxygén kötődött: c,o ií1 6 -j- C1 0 Hl ö 0 Ha az összes C1 0 H1 6 terpeneknek belső szerkezete mindig ugyanaz volna, vagyis tíz szénatom és 16 hydrogénatom, melyek a terpeneket alkotják, mindig ugyanoly módon volnának csoportosítva, akkor azokhoz a kámfor előállítása céljából csak egy oxygénatomot kellene kapcsolni. Az atomok csoportosítása azonban mindig más- és más. A terpenek az isomer testeknek igen fontos csoportját alkotják, melyek mindegyikének ugyanazon elemi alkotásuk van (10 atom szén 16 atom hydrogón), de minden terpennél a közös atomoknak belső, szöveti csoportosítása más és más. Ezen oknál fogva a kámfort a terpenekből egy oxygénatomnak az utóbbiakhoz való egyszerű hozzáfüggesztése által nem lehet előállítani, hanem előbb a terpenek 10 atomjának, 16 hidrogénatomjának belső molekuláris csoportosítását akként kell megváltoztatni, hogy azoknak oly csoportosítása létesüljön, mint a milyenben azok a kámforban csoportosulnak. A belső szerkezetnek ezen megváltoztatása után a terpenekkel, megfelelő pontban és pedig a legkevésbbé eltolódott szénatommal az oxygénatom egyesíthető, mely a terpeneknek karbonylt tartalmazó vegyületté való átalakulását teszi lehetővé és biztosítja az így képezett új testeknek ketonszerű viselkedését, mely a kámfort jellemzi. A kámfornak synthesise C1 0 H1 0 terpenekből kiindulva tehát két különböző periódusra oszlik: Az egyik a C1 0 H1( i terpenek belső molekuláris összetételének megváltoztatását célozza különféle chemiai vagy thermikus műveletek segélyével. Az eljárás másik periódusának pedig az a célja, hogy az első periódusban eszközölt változtatás teljes befejezése után a módosított terpenhez egy előnyös pontban az oxygénatomot kössük hozzá, miáltal a kámfor létesül. A molekuláris szerkezetnek módosítása maga is két különböző fázisban történik, bárminő legyen is az anyag, melyből kiindulunk, tehát tekintet nélkül arra, hogy pinen, amerikai vagy francia terpentinautra-
