37635. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldvegyületek előállítására

Megjelent 190(>. évi december lió 27-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALM1ffig HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 37635. szám. I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás timföldvegyületek előállítására. DR

RINMAN ERIK LUDWIG MAGÁNTANÁR GÖTEBORGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 3-ika. A jelen találmány tárgya eljárás mindenfajta timföldvegyületnek, timföld tartalmú anyagokból való előállítására, az utóbbiakban esetleg jelen levő alkalivegyületek egyidejű nyerése mellett. Lényegileg az eljárás abban áll, hogy timföldtartamú anyagokat, mint pl. timföldszilikátokat, bauxitot, kaolint, földpátot stb. finoman porítva, valamely ammoiumsóval bensőleg keverünk és azután ez utóbbiak disszociáció, illetve reakcióhőmérsékletéig hevítjük. E mellett az ammoniumsó ammóniák elválása mellett megbomlik és ammoniumsó savja megbontja a timföldvegyületeket akképen, hogy kovasav leválása mellett a megfelelő timföldsó keletkezik. Ha a nyersanyag egyidejűleg alkálit is tartalmaz, ami a természetben előforduló timföldvegyületeknél gyakori eset, akkor egyidejűleg a használt ammoniumsó savjának a megfelelő alkálivegyülete fog keletkezni. A timföldtartalmú anyagok nyers vagy égetett állapotban (samott) alkalmazhatók. Az égetett timföldvegyületeknek az az előnye, hogy savakkal könnyebben megbonthatok és likacsosak, minek folyján a keletkezett ammóniák könnyebben elszállhat, továbbá az izzítási termék nem csomósodik össze, hanem poralakú marad, tehát a készülékből könnyebben eltávolítható. Égetett timföldvegyiiletekben a vas rendesen oxyd alakjában van jelen ós ennek folytán savakban nehezebben oldódik úgy, hogy égetett, timföldtartalmú anyagok földolgozásánál tisztább termékeket kapunk. Az égetett timföldtartalmú anyagok alkalmazása azonban azon tetemes hátránnyal jár, hogy ezen nyerstermékek gyakorlatilag nem poríthatók olyan finomra, mint a nem égetett természetes timföldszilikátok, pl. iszapolás útján. Miután pedig az eljárásnál száraz reakció megy végbe, ennek folytán a termelési hányad lényegesen függ az őrlés finomságától és a nyers anyagok benső összekeverésétől. A kémiai reakció természetesen ugyanaz, akár nyers, akár égetett anyagokat alkalmazzunk is. Az ammoniumsók közül különösen az ásványi savak sói alkalmasak. Mint legolcsóbb ammoniumsó a gyakorlatban leginkább az ammoniumszulfát jön tekintetbe. Ha példaképen ammoniumszulfátot alkalmazunk, akkor az eljárás a következő: Az alkalmazandó ammoniumszulfát menynyisége a földolgozandó timföldtartalmú