37574. lajstromszámú szabadalom • Gyűrű kapcsokkal és gyűrűkeresztmetszetű sugárral működő injektor

- 2 — zet, a vízszintesen vonalkázott pedig gőzt jelent, világosan látható. A keverék a (3) kúpból szintén gyűrűkeresztmetszettel lép ki, hogy a legközelebbi (4) kúpba beléphessen. Itt a fönt leírt folyamat ismétlődik, minthogy a munkasugár itt is elzárja egymástól a belső és külső tereket úgy, hogy itt is egymástól elkülönített (12) és (13) szívóhelyek keletkeznek (3. ábra). A (3) kúp az (1) bevezetőkúppal szemben mint nyomó, a (4) kúppal szemben pedig mint szívókúp szerepel úgy, hogy végeredményben mint kombinált szívó- és nyomókúp működik. Elméleti megfontolások arra vezetnek, hogy a találmánybeli injektor hatásfoka messze fölülmúlja az eddigelé ismeretessé vált szerkezetek hatásfokát, minthogy a gőz energiája teljesen kihasználtatik. 1. Ha egy injektorban a gőz alacsonyabb hőmérsékletű folyadékkal jön érintkezésbe, úgy az lecsapódik és légritka tér keletkezik, melyet a beáramló folyadék épen oly sebességgel tölt ki, mint amilyen sebességgel a lecsapódás végbemegy. Minél tökéletesebb a lecsapódás, annál hevesebb a folyadékbeömlés, ill. annál erősebb a szívóhatás. Teljes lecsapódás elérésére azonban kellő mennyiségű hideg folyadék jelenléte szükséges, továbbá a gőz és víz érintkezésének minden ponton lehetőleg gyorsnak és bensőnek kell lennie. Ennek a föltételnek már most tömör gőzsugár esetében, melyhez ia hideg folyadék kívülről áramlik, nem lehet megfelelni, minthogy az ily gőzsugár magvát nem éri közvetlenül a vízsugár, s azért az csak nehezen kondenzálódik és sohasem fejthet ki oly mértékű munkát, minta gőznek többi része. Fönti követelményeknek azonban még akkor sem tehetünk eleget, ha egy tömör vízsugárhoz kívülről gőzt áramoltatunk, minthogy ebben az esetben a vízsugár belső magva szintén nem hat kondenzálólag a gőzre. Jelen találmánybeli injektorral tehát azáltal érünk el nagyobb hatásfokot, mint az eddigieknél, hogy a gyűrűalakú munkasugár holt vagy hatálytalan magot egyáltalában nem tartalmaz, sőt úgy belső, mint külső fölületén szívóhatást gyakorol, és ily módon tetemesen nagyobb mennyiségű hideg folyadékkal jöhet benső érintkezésbe. 2. Ha a szállítandó közeg mennyiségének, fajsúlyának, továbbá a szívó- és nyomómagasságoknak megfelelően egyetlen egy gyűrűs nyomókúp helyett, mint az 1. ábrán is látható, nagyobb számú gyűrűalakú kúpot alkalmazunk, akkor a munkasúgár a legutolsó kúpból való kilépéséig megtartja gyűrűalakú keresztmetszetét és ezáltal végig munkakifejtésre alkalmas állapotban marad. 3. Gyűrűalakú kúpok alkalmazásánál azok a kellő nagyságú hozzá vezetési keresztmetszet betartása mellett, kisebb távolságnyira lehetnek egymástól elrendezve úgy, hogy a gőz energiájából expanzió révén kevesebbet veszít. A gyakorlatban megejtett kísérletek igazolták fönti elméleti megfontolások helyességét, amennyiben a találmánybeli injektornak teljesítménye az ismert szerkezetekkel szemben kisebb gőzfogyasztás mellett is tetemesen nagyobb volt. Jelen injektor nem csupán nagy mennyiségű gőz, víz, levegő, gáz és effélék szállítására alkalmas, hanem gázoknak folyadékokkal való mosására, abszorbeálására, továbbá különböző gázoknak és folyadékoknak keverésére, gőzöknek folyadékokkal való sűrítésére stb. is előnnyel használható. A fönt elmondottakon kívül jelen injektornak van egy további sajátsága, melyet eddig nem említettünk. A kúpok ugyanis oly módon vannak a tokban elrendezve, hogy azokat a gyűrűalakú munkasugár a magassági irányban elválasztja; az injektor belsejében tehát, mint az a sematikus 5. ábrából látható, (14) válaszfalak vannak. Ennélfogva az injektor működése alatt az egyes, egymástól elkülönített szívóhelyek külön-külön kamrákban vannak, így a (19) hely a (15) kamrában, a (11) a (16)-ban, a (12) a (17)-ben és a (13) a (18)-ban (1. és 3. ábra). Már most az összes szívókamrák egy közös szívóforrással kapcsolhatók, vagy pedig a (15) és (16) kamrák — akár egy közös (19) szívócső, akár pedig az 5.