37574. lajstromszámú szabadalom • Gyűrű kapcsokkal és gyűrűkeresztmetszetű sugárral működő injektor

ábra szerint külön szívócsövek segélyével — egy szívótérrel és a (17) és (18) kamrák, [ugyanúgy, mint fönt, akár közös (19), akár elkülönített szívócsövekkel], egy második szívótérrel kapcsolhatók. Minthogy ezáltal minden egyes kúp a többitől függetlenül fejtheti ki szívóhatását, nem csupán azt ér­jük el, hogy különböző magasságú elkülöní­tett szívóforrásokból szívhatunk, hanem le­hetővé tesszük azt is, amire az alábbiakban ki fogunk térni, hogy egy és ugyanazon szívóforrásnak különböző magasságú réte­geiből egyidőben szívhatunk. A találmány lényegétől természetszerűleg nem térünk el akkor, ha nagyobb számban alkalmazott gyűrűkúpok esetében az injek­tort oly módon képezzük ki, hogy nem min­den egyes kúp magában a többitől függet­lenül szív, hanem a kúpok egy rásza egy kö­zös szívócsoporttá van egyesítve, míg egy másik része (esetleg csak egyetlen egy kúp) más szívócsoportot alkot, és így to­vább. Jelen találmánybeli injektornak azt a tu­lajdonságát, hogy egy és ugyanazon szívó­forrásnak különböző nivójú rétegeiből ké­pes szívni, előnyösen fölhasználhatjuk, ha azt mint ellenáramú készüléket melegítés céljaira alkalmazzuk. Mint a 6. ábrából látható, a mélyebben fekvő rétegből a hi­degebb folyadék a (21) szívócsövön keresz­tül a (4) kúphoz szívatik föl, ahol SlZ í3J (3) kúpból kilépő melegebb folyadékkal össze­keveredik. Az ily módon összekevert folya­dék a két kúpot elhagyva, a (9) kifolyató csövön keresztül a hideg és meleg rétegek határvonalánál tér vissza a folyadékba. A meleg folyadékrétegban végződő rövidebb (20) szívócsövön keresztül ismét meleg fo­lyadék áramlik a (3) kúphoz, ahol újból bi­zonyos melagmennyiséget vesz föl. Ily mó­don egy oly folyamat áll elő, melyben a gőz állandóan a melegebb vízre, ez pedig a hidegebb vízra hat úgy, hogy a folyadék rendkívül rövid idő alatt fölmelegszik, mi­mellett a fölmelegedés rendkívül rövid idő­tartamából kifolyólag, kisugárzás útján, úgyszólván semmi meleg sem vész el. Az injektornak az 1. ábrán látható szer­kezeti megoldása szerint a gyűrűsugár vál­tozatlan alakban, azaz változatlan belső és külső kerülettel lép ba az utolsó kúpba, ahonnan azután egyetlen (9) térbe vezet­tetik tovább. Ha egy ily injektort például helyiségek szellőztetésére vagy portalanítá­sára használunk, akkor a gyűrűsugár külső és belső fölületén levegő szívatik be, és az említett helyeken tovaragadott levegő­részecskék egy közös gyűjtőkamrába ke­rülnek. Ebben az esetben az injektor mun­kája teljesen megfelel az ismert szerkezetű exhausztorok működésének, melyek lakó­vagy más helyiségekből elhasznált vagy po­ros levegőt szívnak ki. A kiszívott levegő küllevagővel helyettasíttetik, mely több­nyire az ablakok és ajtók résein porral telve jut be a szellőztetendő helyiségbe. Elte­kintve már most attól, hogy emellett kel­lemetlen léghuzam keletkezik, a szellőzte­tés tulajdonképeni céljának csak igen kis mértékben tettünk eleget, minthogy por­mentes levegőről egyáltalában szó sem le­het. Jelen injektor alkalmazásával mindezen hátrányokat olyképen kerülhetjük ki, ha ebben a gyűrűsugarat munkakifejtése alatt, ill. után egy válaszfal beépítése által külső és belső gyűrűre osztjuk, melyeket azután elkülönítve továbbvezetünk. Ily módon egyetlen osztatlan munkasugár egyidejűleg és együttesen sokféle folyadékot vagy más anyagot csupán azoknak továbbítása törté­nik elkülönítve. Az injektornak imént említett berende­zése mellett a gyűrűsugár elhasznált leve­gőt szív ki r a helyiségből és egyidejűlag tiszta friss levegőt szállít be anélkül, hogy léghuzamot vagy porörvénylést idézne elő. Emellett lényegtelen, vájjon nyomóvízzel, nyomólevegővel, vagy magas nyomású víz­gőzzel tartjuk-e üzemben az injektort; a helyiségbe bevezetett levegő minden körül­mény között céljának leginkább megfelelő módon megtisztíttatik. A mellékelt rajz 7., 8. és 9. ábráin a ta­lálmánybeli injektort oly szerkezeti megol­dásokban mutatjuk be, mely nyomóvíz, ill. nyomólevegő vagy vízgőz használatára al-

Next

/
Thumbnails
Contents