37445. lajstromszámú szabadalom • Generátor bitumentartalmú tüzelőanyagokhoz fölülről lefelé történő égéssel
— 2 jelenléte esetén a keletkező gázok elégése tökéletes és a hygroszkopikus, valamint a szénhydrogének elégése folytán kémiailag kötött vízgőz jelentékeny része is az izzó koksz által, mely a bitumendús tüzelőanyag gázmentesítése után keletkezik, rögtön keletkezése után szétbontatik. A mélyebb rétegekbe nyilvánvalóan csak csekély menynyiségű szabad oxygén jut úgy, hogy a vízgőz maradványának és a szénsavnak a mélyebben fekvő kokszrétegek hatása alatt való szétbomlása és az ezzel összekötött hőlekötés folytán a hőfok a gáz kiáramlási helye felé gyorsan csökken. Azonkívül megfigyeltetett, hogy ha a légáram sebessége a fölső generátoraknarészben a kellő mérték alá sülyed, az égés a legfölső tűzzónában intenzitásából veszít, ami ezen tűzzóna meghosszabbodásából és kevésbbé éles határolódásából válik észrevehetővé. Ekkor rendszerint paraffin és kátrány lép föl a gázban. Azonkívül a tűz ez esetben fölfelé kiszélesedik és a generátorakna fölső nyílásán kidagad. Ha ellen-Len a légáram sebessége túlságos nagy, a tűz lefelé vándorol, miközben szintén, és pedig lefelé szabálytalanul széthúzódik. A nagyobb kiterjeszkedés folytán ekkor a hőfok ugyanoly mértékben csökkenni látszik, mert a tűz ezen lefelé vándorlása közben szintén kátrány és paraffin lép föl a gázban. A generátor egyenletes megterhelése, melynél a tűz állandóan ugyanazon helyen marad, már most a szívógázgenerátorok praktikus üzemében el nem érhető. Mégha a mótor állandóan egyenlően maradna is megterhelve, a gázfogyasztásban tetemes ingadozások idéztetnének elő már a tüzelőanyag változó nedvességi foka folytán. Mindenekelőtt azonban az üzemek nagy részében az erőszükséglet igen tetemes mértékben ingadozik és ehhez képest a generátoraknában a légáram sebessége is változik. Hogy már most ezen viszonyokkal számot vessünk és a föltaláló által tett fölfedezéseket műszakilag hasznosítsuk, a jelen találmány értelmében a generátorakna fölső részét bizonyos minimális keresztmetszettől lefelé bizonyos maximális keresztmetszetig fokozatosan bővítjük, mely utóbbi keresztmetszettel a generátorakna a gáz kiszívási helyéig elég nagy hosszúságban lefelé van vezetve, hogy minden körülmények között biztosítsuk a fölülről bevezetett oxygénnek az elgázosításra való kihasználását. Ezáltal elérjük, hogy a légáram sebessége a tüzelőanyagon belül egy szűkre szabott zónában a generátor fölső aknarészében a legnagyobb beáramlási sebességtől a mélyebb zónák felé a gyors egyenletes keresztmetszetnövekedésnek megfelelően egyenletesen csökken úgy, hogy a méretek alkalmas megválasztásánál a legszűkebb és a legbővebb aknakeresztmetszet között valamely helyen minden körülmények között azon légáram&ebesség áll elő, mely a gázok kritikus fölhajtó sebességével egyenlő. A mellékelt rajzon egy ilyen generátor van függélyes hosszmetszetben vázlatosan föltüntetve. A (g) gázelvezető cső ezen generátornál a generátoraknát alul elzáró (r) rostély fölött bizonyos magasságban van elhelyezve. A (g) gázelvezető cső fölött a generátorakna (d)-nél bizonyos magasságban állandó keresztmetszettel van kiképezve, ezután (c)-nél fölfelé lépcsőszerűen vagy pedig egyenletesen gyorsan szűkül a szűk fölső (b) töltő nyílásig, melyre fönt, célszerűen a falazaton kívül, a (t) töltőtölcsér van fölillesztve. Fontos, hogy a generátoraknába semmi más helyen be ne vezettessenek tetemes légmennyiségek, csak egyrészt az (r) rostélyon keresztül és másrészt a (t) töltőtölcséren és a fölső (b) töltőnyíláson keresztül. A generátor alsó aknarésze, mely az alsó (r) rostély és a (g) gázelvezető cső között van, az ilyen generátoroknál ama föladattal bír, hogy a fölső aknarészben a tüzelőanyag gázmentesítése folytán képződött kokszot elgázosítsa és teljesen hamúvá égesse, hogy ezáltal ne csak a tüzelőanyag tökéletes kihasználását biztosítsuk, hanem : az egész tüzelőanyagoszlop egyenletes le' sülyedését és ezzel a friss tüzelőanyagnak a fölső gázmentesítési zónába egyanlete-