37445. lajstromszámú szabadalom • Generátor bitumentartalmú tüzelőanyagokhoz fölülről lefelé történő égéssel

3 sen való bevezetését is. Az (r) rostélyon keresztül bevezetendő elgázosító levegő mennyisége ezáltal meg van határozva és á hamutér légbevezető nyílásainak alkalmas nagysága szabja azt még. A (g) gázelvezető csövön keresztül a generátoraknából kiszívott levegő helyett új levegő fölülről a (d) töltőtölcséren keresztül áramlik be és aránylag nagy sebességgsl áramlik az akna szűk (b) nyaknyílásán keresztül ez aknába. Az aknának lefelé bővülő (c) részében fezen sebesség egyenletesen csökken, de aránylag gyorsan a középső (d) aknarész bősége által meghatározott minimális sebességig. A tüzelőanyagdarabok nagysága szerint, mely lényegében a tüzelőanyag elhelyezkedésének sűrűségét és így azon mértéket állapítja meg, melyben a generátor különböző keresztmetszetei tüzelőanyaggal kitöltve vannak, tehát a csatornák azon átlagos bőségét is, melyet a keresztüláramló levegő a tüzelőanyagon belül szabadon talál, a generátor méreteit már most a kívánt munkaképességhez képest úgy választjuk meg, hogy normális üzem közben a legszűkebb (b) rész és a legbővebb (d) rész között, pl. (f)-nél olyan légáramsebesség álljon elő, mely egyenlő a tüzelőanyagból fejlődő gázok fölhajtó sebességével. Az üzem alatt ekkor ezen hely közvetlen szomszédságában rendkívül forró oxydációs tűzzóna jön létre, mely úgy fölfelé, mint csodálatosképen lefelé is élesen van határolva és melynek magassága a tüzelőanyag fajtája és darabjainak nagysága szerint körülbelül 8—20 cm.-t tesz ki. Ezen legfölső tűzzónán belül az elégés oly élénk, hogy a fejlődő gázok teljesen szénsavvá és vízgőzzé égettetnek el, illetőleg permanens gázokká bontatnak szét. Amint azt kísérletek igazolták, közvetlenül ezen oxydációs tűzzóna alatt már sem paraffin, sem kátrány vagy más ilyen anyag nincs az elégés folytán keletkezett gázokban. Ha a generátor terhelési állapota és ezzel a fölülről beáramló levegő sebessége változik, ezen oxydációs tűzzóna a generátorakna bővülő (c) részén belül fölfelé, illetőleg lefelé vándorol, olyan keresztmetszetig, melyben a kritikus légáramsebesség uralkodik, mely a gázok kilépési sebességével egyezik. Az aknának lefelé való gyors kibővülésére szükség van, hogy lehetővé váljék, hogy az oxydációs tűzzóna helyének ezen változása gyorsan és a gázfejlődés észrevehető zavarása nélkül mehessen végbe. A legszűkebb (b) aknarész bőségét célszerűen úgy állapítjuk meg, hogy a tüzelőanyag ezen keresztül még biztosan lecsúszhassék; természetesen a (c) aknarész kibővülése fokának nem szabad nagyobbnak lenni, mint amennyit a tüzelőanyag súrlódási szöge megkövetel úgy, hogy a tüzelőanyag az aknát minden körülmények között egyenletesen, nagyobb hézagok nélkül töltse ki. A generátor fölső kibővülő (c) aknarésze ilykép úgyszólván keresztmetszetszabályozó gyanánt szolgál, amennyiben a tűz ezen aknarészben mindenkor úgy áll be, hogy a tűz helyzete által föltételezett keresztmetszet olyan légáramsebességet eredményezzen ezen tűzön belül, illetőleg közvetlenül fölötte, mely a gázok fölhajtó sebességével épen pontosan egyensúlyt tart úgy, hogy e gázok magában a fejlődési zónában legyenek kénytelenek elégni és így az elégetésükre szükséges nagy hőfok fönmaradását is biztosítsák. SZABADALMI IGÉNY. Generátor bitumentartalmú tüzelőanyagok elgázosítására, melyből a gáz kiáramlása a generátorakna középrészén történik, míg az elégetésre szükséges levegő részben fölülről, részben alulról vezettetik be, azáltal jellemezve, hogy a generátorakna fönt a szűk, egyszersmint légbevezetésre szolgáló (b) töltőnyílástól kezdve, a gázkiáramlási nyílás fölött bizonyos magasságban egyenletes bőségű középső aknarészig egyenletesen vagy lépcsőszerűen kibővül azon célból, hogy a beáramló égési levegő sebességének egyenletes gyors csökkenését érjük el lefelé, a fölső aknarészt megtöltő tü-