37410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés Ferraris-elvén alapuló árammérőknél a feszültség- vagy frequentia-ingadozások a műszer állandójára való befolyásának kiküszöbölésére

— 3 — később ki is fogjuk fejteni, a viszonyokat kedvezőbbeké tehetjük. A feszültségi mezőnek font vázolt magatartását úgy érhetjük el, hogy a feszültség által gerjesztett összmezőt egy, a hajtóerő számára hatásos és egy hajtóerőt ki nem fejtő körfolyamra osztjuk, mely utóbbiban oly szűkítések vannak alkalmazva, melyek mágneses flux erősségét azáltal korlátozzák, hogy már a tekintetbe jövő leggyöngébb mágnesező áram által telíttetnek úgy, hogy a feszültség, illetőleg a periodusszámingadozások által az összmezőben előidézett változások a feszültségi mezőnek a hajtóerőre nézve hatásos részére koncentráltainak. Ily berendezés az 1. ábrában van feltüntetve, ahol (N) a feszültségi elektromágnest és (Ns) annak egy mágneses mellékzárlatát ábrázolja, mely által az összmező a fönt leírt módon egy hatásos és hatálytalan részre osztatik. A mellék zárlatban (x) szűkítés van alkalmazva, mely már a leggyöngébb tekintetbe jövő mágnesező áram által telíttetik. Habár a feszültségi mágnes összmezeje természetesen a feszültséggel arányosan változik, a célzott hatást azáltal érjük el, hogy az (x) híd telítése folytán az összmezőnek ezen hídon átvezetett része majdnem állandó és így a mező másik része, nevezetesen az (A) tárcsán keresztülmenő hatásos mágneses flux nagyobb mértékben változik, mint a feszültség. Ugyanezt a hatást a feszültségtekercscsel sorosan kapcsolt (J) önindukciós tekercs segélyével (2. ábra) is elérhetjük, melynek vasmagjában a fönt jellemzett (x) szűkítést alkalmazzuk. Itt is az (X) és (J) mezőkben gerjesztett erővonalak összege a feszültséggel arányosan fog változ ni. Miután azonban az (x) szűkítés által a (J) mező erővonalszáma majdnem állandósítva van, így az (X) é3 (J) mezők összegének egész változása az (X) részben fog lefolyni. A feszültség által indukált összmezőt úgy is oszthatjuk kétrészre, hogy ÍIZ egyik a beiktatott szűkítések által lehetőleg állandó értéken tartott rész az acélmágnest pótló külön fékezőmezőt alkotja, tehát a hajtóerő számára ugyancsak hatálytalan, mert hiszen magától értetődik, hogy fékező elektromágnes alkalmazása esetében ennek a főárammágnessel a tárcsára forgató nyomatékot nem szabad gyakorolnia. Ily elrendezés a 3. ábrában van föltüntetve. (N) a közönséges mellékzárlatmágnes és (B) fékezőelektromágnes, melynek vasmagjában azáltal képezzük ki az (x, x) szűkítéseket, hogy a bádoglemezekbe, melyekből a vasmagot készítjük, (d) lyukakat préselünk. De mint egy elektromágnesnél a 4. ábrában látható föltüntetett egyik sarkvége mutatja, a sarkokon csak egyes (b) lemezeket vezetünk megszakítás nélkül a sarkfölületig, míg a többi lemezek (e)-nél meg vannak szakítva. A (b) lemezek által képezett hidakba azonkívül még (d) lyukakat is alkalmazhatunk. A feszültségelektromágnesnek és a fékezőmágnesnek tekercselései sorosan vannak kapcsolva úgy, hogy a feszültség által indukált összmező a két (B) és (X) mágnesben van elosztva. Feszültségingadozásoknál az összmező erőssége itt is a feszültséggel arányosan változik, mivel azonban a telített (x) szűkítések által a (B) mágnes mezeje majdnem állandóan tartatik, az összmező változásai az (N) mezőre koncentráltainak úgy, hogy ez nagyobb mértékben fog változni, mint a feszültség; ezen elrendezés által tehát kettős hatást érünk el, mivel egyrészről az (N) feszültségi hajtómező nagyobb mértékben változik, mint a feszültség, amivel a célzott korrektura éretik el, másrészről azonban a fékezőmezőnek a feszültségingadozások által előidézett változása nagy mértékben csökkentetik úgy, hogy a fékezőmező ezen csekély változásainak a műszer állandójára való hatását a feszültségi mező fönt jellemzett magatartásával nehézség nélkül korrigálhatjuk. Azonkívül azonban ezen elrendezésnél is a hatás fokozása céljából, az (X) feszültségihajtómágnest az 1. ábrában föltüntetett korrekcióval láthatjuk el, amint az 5. ábrából látható. A feszültség által gerjesztett összmezőnek más módon való kettéosztása és pedig