37410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés Ferraris-elvén alapuló árammérőknél a feszültség- vagy frequentia-ingadozások a műszer állandójára való befolyásának kiküszöbölésére

_ í — a hajtóerőre nézve hatálytalan, lehetőleg állandó és egy, az összmezőnek lehetőleg összes változását fölvevő hajtórészre a 6. ábrában alaprajzban, a 7. ábrában pedig nézetben van föltüntetve. Itt csak egyetlen, a feszültség által táplált (S) tekercs van elrendezve. A vasmag azonban oly módon van elágaztatva, hogy az (S) tekercs által előállított mező az (A) tárcsát két helyen keresztezi, melyek a föl nem tüntetett főáramú mezőhöz viszonyítva, úgy fekszenek, hogy az egyik (N) erővonalkörfolyam a főárammezővel a tárcsára forgató nyomatékot fejt ki, míg a másik, a (B) mágneses körfolyam a főárammezővel nem ad forgató nyomatékot. A (B) mágneses körfolyamban a flux erőssége az (x) szűkítések által lehetőleg állandó értéken tartatik úgy, hogy az (S) tekercs által indukált összmező összes változásai az (N) mágneses körfolyamra koncentráltainak. A (B) fékezőmágnest és az (N) feszültségi hajtómágnest külön-külön korrekcióval is láthatjuk el, amidőn nem szükséges a két mágnest sorosan kapcsolni, hanem mindegyiket külön-külön táplálhatjuk a feszültség által. A 7. ábrában van ily elrendezés föltüntetve, ahol a fékező mellékzárlatban indukált mező kettéosztása a (B) fékező mágnessel sorosan kapcsolt (Z) önindukció tekercs által eszközöltetik, mely nincs telítve és amely előnyösen (1) légközzel bír, de ketté oszthatjuk a fékező mágneses mezőt a 8. ábra értelmében az (x, x) szűkítések fölött elrendezett (a) nyúlványok segélyével, melyek között (1) légrést hagyunk. Amint már a bevezetésben említettük volt, a periódusszám változásai ellenkező értelemben hatnak, mint a feszültség ingadozásai, vagyis a periódusszám csökkenése ugyanoly hatást fejt ki, mint a feszültség növekedése. Világos tehát, hogy a fönt leírt korrekció nemcsak a feszültségingadozások befolyását, hanem a periodusszámiügadozások befolyását is megszünteti. Végül meg kell még jegyeznünk, hogy az (x) szűkítések úgy a feszültségi hajtómágnesnél,minta fékezőmágnesnél, illetőleg a feszültségi mágnessel sorosan kapcsolt önindukciós tekercsnél olyan rövidre méretezhetők, hogy nemcsak a főáramhullám, hanem lehetőleg a fölsőbb harmonikus rezgések által is telíttetnek, melyeknek intenzitása rendszerint csak törtrésze a főhullámnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés Ferraris elvén alapuló árammérőknél a feszültség vagy afrequentiaingadozásoknak a műszer állandójára való befolyásának kiküszöbölésére, jellemezve oly berendezés által, melynek következtében a hatásos feszültségi hajtómező erőssége nagyobb mértékben változik, mint a feszültség, illetőleg a frequentia. 2. Az 1. alatt igényelt berendezés, jellemezve azáltal, hogy a feszültség által gerjesztett összmező egy, a hajtóerőre nézve hatásos és egy hatástalan körfolyamra van fölosztva, mely utóbbiban a flux erősségét korlátozó, már a leggyöngébb tekintetbe jövő mágnesező áram által telített szűkítések vannak beiktatva úgy, hogy a feszültség, illetve a frequentiaingadozások által előidézett mezőváltozások, a feszültségi mező hatásos részére koncentráltainak. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a feszültségi elektromágnes az erővonalak számára, mielőtt azok a mozgó armatúrába jutnak, egy végig paramagnetikus anyagból képezett mellékzárlattal van ellátva, mely egy (vagy több) anynyira rövidre szabott szűkítéssel van ellátva, hogy ezen szűkített rész a legcsekélyebb tekintetbe jövő feszültség által telíttetik. 4. Az 1. és 2. alat igényelt berendezés, jellemezve azáltal, hogy a feszültségtekercs egy önindukciós tekercssel van sorosan kapcsolva, mely utóbbinak vasmagja a 2. alatt jellemzett szűkítéssel van ellátva, mimellett a feszültségi elektromágnes magja esetleg még egy, a 3. alatt igényelt mellékzárlattal bírhat. 5. Az 1. és 2. alatt igényelt berendezéssel összeköttetésben, a feszültség által táplált elektromágnesnek fékezőmágnes gya-