37394. lajstromszámú szabadalom • Bunsen lángzó, főkép sűrített levegő számára

Megjelent 1906. évi november hó 493-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 87394. szám. 11/d. OSZTÁLY. Bunzenlángzó főkép sűrített levegőhöz. LOEWENSTEIN LAJOS KERESKEDŐ WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 12-ike. A jelen találmány célja a Bunsen-lángzók oly irányú javítása, hogy lehetőleg forró láng keletkezzék, mely a legmagasabb hőfokot a külső zónában fejleszti. A mellékelt rajzon az 1. ábra a közönséges Bunsen-lángzó keverőcsövében a gáz és levegő eloszlásának diagrammját mutatj a, a i 2. ábra az áramlási sebességek diagrammja és a 3. ábra az explózió - sebességek diagrammja; a 4. ábra a találmány tárgyával ellátott Bunsen-lángzó függélyes metszete, az 5. ábra ennek fölülnézete; a 6., 7. és 8. ábrák az elosztó betét különböző kiviteli alakjai, a 9. ábra a keverő betét hatásának diagrammja, végül a 10. és 11. ábrák a kiáramlási süveg függélyes metszete és fölülnézete. A rendes Bunsen-lángzónál a gáz a keverő cső tengelye irányában áramlik ebbe be és a keverő cső falában a gázbevezető nyílás alatt elrendezett furatokon keresztül benyomuló levegőt magával ragadja. Ennek következménye, hogy a keverő cső középső részében egy (A) mag (1. ábra) j képződik, mely csupán csekély légtartalom- I mai bír és a legnagyobb áramlási sebességgel áramlik tova. Ezen mag körül (B C D) zónák képződnek, melyek fokozatosan légdúsabbak, illetőleg gázban szegényebbek, és melyek áramlási sebessége az (A) magtól való távolságuk arányában csökken. A külső réteget egy igen légdús (E) zónaal-I kotja, mely a legcsekélyebb sebességgel áramlik tova. A kiáramlásra az (F G) görbe (2. ábra), az exploziósebességre pedig a (H, J) görbe (3. ábra) adódik ki. A kiáramlási sebesség tehát ott a •legnagyobb, ahol leginkább van hiány levegőben, az exploziósebesség pedig legnagyobb a kiáramlási keresztmetszet középső zónájában, ahol a kiáramlási sebesség az explóziósebesség mögött marad. Ezen okokból a közönséges Bunsen-lángzó összeszorult alakú, könnyen visszacsapó és nagy terjedelmű, zöld maggal bíró lángot szolgáltat. A Bunsen-láng már most annál forróbb, mennél rövidebb a zöld mag és mennél hegyesebbre van a láng kihúzva. Ezen utóbbi láng képződése, és pedig oly módon, hogy egyszersmind a legnagyobb hőfok fejlődése is lehetőleg a legkülsőbb lángzónába helyeztessék át, célja a jelen találmánynak. E célra a gáz és levegő egyenletes keverésére, lehetőleg egyenletes kiáramlási sebességre és a kevc-