37325. lajstromszámú szabadalom • Blockberendezés
lyának jelzőkészülékéhez, miután már az összes ellenőrző mozgások a központba jutottak. c) Gyüjtőkészülékek, melyek az egész fluidumot több pályát fölváltva kiszolgáló jelzőkészülékhez juttatják. Ezen berendezésnél a nyomó vezeték, mely a minden egyes emeltyű számára külön elrendezett elosztó készülékekkel van összekötve, arra szolgál, hogy bizonyos szelepeket működtessen, melyek egyrészt az ellenőrző jelzésnek azon jelzőkészülékhez való küldését biztosítják, mely az illető vonal kezdetén eszközli a jelzést, másrészt pedig az ezen vonalnak megfelelő blokkvezeték két végének összeköttetését eszközlik. Ezen célból a beállító emeltyűn oly közeget rendezünk el, mely a nyomó fluidumot az illető vezetékekbe bocsátja, mihelyt azt az egyik vagy másik irányban elforgatjuk. Ezen közeg egy kettős szelepből áll, mely a 16. ábrában metszetben van föltüntetve. A fővezeték fluiduma ezen szelepbe (a)-nál áramlik be és (b)-nél áramlik ki, míg a működtetendő készülék vezetéke a (c) nyílásuknál torkol a szelepházba. Aszerint, amint a (d d) szelepnek alsó vagy fölső szelepteste fekszik fészkén, a (c) nyílással összekötött vezeték nyomás alatt van, vagy a kiáramló nyílással közlekedik. A (d d) szelepek egyike vagy másika a megfelelő beállító emeltyű elforgatása által működtetik. Az emeltyű elforgatásánál ugyanis ennek szára az (e) szektort elforgatja, mely az elforgatás iránya szerint az egyik vagy másik szelepnek szeleptestét megemeli. Hogy a szelep segélyével létesítendő közlekedés föntartassék, a szelepnek megemelt helyzetében kell maradnia, midőn az ezt működtető egyénnek keze az emeltyűt az elmozgatás végén szabadon bocsátja. Ezen föltételnek egy elrendezés segélyével teszünk eleget, mely egyszersmind az emeltyűnek a középállásban való rögzítését teszi lehetővé. Az állító emeltyűnek (f) szára ugyanis a 17. ábrában föltüntetett harántmetszetben látható három (gl g2 g3) bevágással bír. Ezen három bevágás közül az egyik vagy másik a (h) csigával átellenbe jut, mely utóbbi az (i) nyomó rúgó hatása alatt áll. Midőn a középső (g2) bevágás a 17. ábrán látható helyzetet foglalja el, az ekkor nyugalmi helyzetében levő (f) emeltyű, a (h) csiga által ezen helyzetében rögzíttetik. A másik két (gl g3) bevágás az emeltyű két szélső helyzeténél jut a csigával szemben. Midőn az emeltyűt elforgatjuk, a rúgó előbb összenyomatik és a csiga megemelődik, mire aztán a csiga az emeltyű forgásiránya szerint a (gl) vagy (g3) vájatba csappan. Az emeltyű forgásának vége felé a (gl) vagy (g3) bevágások egyike az eredeti helyzethez képest 45° alatti helyzetben van, amikor is az emeltyű szárára ezt tovább forgatni iparkodó nyomás gyakoroltatik a csiga által úgy, hogy az emeltyű a szelepre ható nyomás által nem forgattatik vissza. A 14. ábrában az állító emeltyű segélyével működtetett szelepeknek a többi készülékekkel való összekötése van szemléltetve. Az állító emeltyű közvetlenül hat a kettős szelepek egyikére és a két (d) szeleptest egjikét megemeli, mely aztán a nyomó levegőt a megfelelő vezetékekbe bocsátja. Ezen nyomó levegő, mely a nyomó kamrába jut, egyszerre hat a következő szerkezetekre : 1. Az illető pályának (B) elosztó készülékeire, melyekből a nyomó levegő a (Cl (C2 C3) váltókhoz vezettetik; ugyanekkor a nyomó levegő megemeli a két kettős (h j) szeleptesteket, melyek a blokk két (jl) és (hl) végpontjából kiinduló két vezetékhez tartozcak; miután a két szelep megemeltetett, ezek a két vezeték között az átkapcsolást eszközlik,^biztosítván ekként a blokk folytonosságát. 2. Ugyanazon vonal (D) totalizatőrjére, melynél a bemeneti jelző készülékeknek (11) vagy (12) szelepét emeli meg, aszerint, hogy milyen az illető vonalnak szabad menetiránya, vagyis, hogy mely irányban működtettük az állító emeltyűt.
