37325. lajstromszámú szabadalom • Blockberendezés

- 7 -A (j b) és (11 12) szelepek hasonlóak a (cl d) szelepekhez, csakhogy az azokat moz­gató hatás ellensúlyt tart a fővezeték nyo­másával, mely fölülről jön. E célból a szelepek alatt diafragma van elrendezve, mely a szelepet megemeli, mihelyt alulról nyomást kap a megfelelő emeltyű vezetékéből. Az állító emeltyűk szelepei az elosztó kamrához csatlakoznak, mely ugyanazon állványon rendezhető el, amelyen az összes emeltyűk vannak elhelyezve. Elosztó kamra alatt azon kamra értendő, melybe minden egyes emeltyűnek vezetéke torkollik és melyből a váltók mindegyike számára szolgáló vezetékek ágaznak el és melyhez a váltóknak egyes ellenőrző veze­tékei csatlakoznak. Mindegyik vonal állító emeltyűjének egy (b) elosztó szerkezet (18. ábra) felel meg, mely az ugyanazon voalon fekvő (c) váltók működtető vezetékével közlekedik. Minthogy valamely, bizonyos meghatáro­zott irány felé beállított váltó közös több vonal számára és minden vonal több váltót tartalmaz, meg kell akadályozni, hogy az egyik elosztó szerkezetbe jutó nyomás más elosztóba és innen az illető vonalhoz nem tartozó váltókba juthasson. E célból mindegyik (b) elosztószerkezet mindegyik ága egy (1) visszacsapó szelep­pel van elátva. A nyomólevegő a (2) csőbe jutván, a (3) nyílásokon át a váltókhoz áramlik, miköz­ben az (1) szelepeken halad át. Ezen elosztószerkezetek a blocképület vagy az elosztó kamra (2. ábra) alsó részén van­nak elrendezve és pedig vízszintes sorok­ban ; megfelelő segédcsövek az elosztó szer­kezeteket a váltók vezetékével kötik össze. Az elosztó szerkezetek csoportja minden egyes vonal számára van elrendezve azon összeköttetések létesítése céljából, melyek a blokkrendszer folytonosságát fölülről le­felé biztosítják. A nyomó üuidumnak a (B) elosztóhoz (14. ábra) való útjábau két (h, j) szelep van elrendezve, melyek a fluidum áramlása­kor megemelkednek, vagyis midőn a meg­felelő vonal beállíttatott; ezen szelepek a blokk végpontjainak vezetékrészeit kötik össze egymással. Ezen blokkszakasz tehát mindaddig, míg az illető vonal be van állítva, folytonos marad a blokkolás és de­blokkolás megváltoztathatása céljából. Ezen blokkvonal csak akkor szakad meg, miután az illető vonal beszüntettetik és a vonat a blokképületet elhagyta. Hogy az összeköttetések elrendezését célszerűbben foganatosíthassuk, az emlí­tett szelepeket az elosztó szerkezetekre való szerelés helyett ez utóbbiakkal, segéd­csövekkel kapcsolhatjuk össze és egyszer­egy-táblázat módjára rendezhetjük el (15. ábra). Ily módon az elrendezést az alább leírt séma betartásával sokkal könnyeb­ben és minden tévedés elkerülésével foga­natosíthatjuk al5.ábrában föltüntetett módon. Ugyanis egy-egy vezeték indul ki a blokk zónájának egyik oldalától minden egyes bemeneti vagy kimeneti pontból és ezen vezetékek mindegyike a blokkszelepeknek egy-egy vízszintes sorához vau vezetve. Ugyanily módon a blokk zónájának másik oldalától minden egyes bemeneti vagy ki­meneti pontból egy-egy vezeték van vezetve a blokkszelepeknek egy-egy függélyes so­rához. Ezen vezetékek a blokkszakasz végén a (b) blokkkészülékekkel vagy blokkpedálok­kal vannak összekötve és zárt csőben vég­ződnek azon szelepsor végén, melyhez ve­zetve vannak. Ily módon két (1, 2) blokkvezetékrendszer létesül, melyek egy egy elosztónak meg­felelő (V) szelepnél derékszög alatt met­szik egymást. Ily módon, ha az egyik állító emeltyűt működtetjük, a nyomó fluidum működésbe hozza a csővezetékek hálózata alatt a meg­felelő szelepet, mely ekkor a fölötte lévő, egymást derékszög alatt metsző csöveket egymással összeköttetésbe hozza és ily módon folytonos összeköttetést létesít az illető vonal két végpontja között. A segédcsövek aztán az elosztó szerke­zeteket a váltók vezetékeivel kötik össze. A váltók, melyek valamely beállított

Next

/
Thumbnails
Contents