37325. lajstromszámú szabadalom • Blockberendezés
lyes sorok irányában. Ezen íyilak azt jelzik, hogy mely irányban kell elforgatnunk az emeltyűt, hogy a menet a kivánt irányban lehetséges legyen. Ha valamelyik emeltyű jelenléte dacára ennek nyilai közül az egyik nincs jelen, ez annak jele, hogy a vonal az illető két pont között szabad ugyan, de csakis abban az irányban, melyet a látható nyíl mutat. Az emeltyűk mellett rendszámok vannak elrendezve. Az emeltyűk ily módon egy főtábla keretében elrendezve egy teljes egészet képeznek, mely bármikor néhány perc alatt a 7, esetleges változásoknak megfelelően módosítható. Vegyük már most szemügyre pld. az 5. ábrában föltüntetett, két keresztezéssel és megfelelő elágazásokkal ellátott vágánycsoportot, melynek központi táblája a 8. ábrában van föltüntetve. Ha ezen vágány csoportban pld. a (C P) vonal teendő szabaddá, akkor a vízszintes (C) sor és a függélyes (P) sor metszéspontjában fekvő 16-os számú emeltyű működtetendő. Ezen emeltyűnek beállítása után a (C) és (P) sorokban fekvő összes emeltyűknek elreteszelt állapotban kell lenniök, amennyiben meg kell akadályozni, hogy egyidejűleg lehessen két oly vonalat szabaddá tenni, melyek (P) vagy (C) felé haladnak. Az elreteszelésnek ezen szabálya azon keresztből adódik ki, melynek szárai (8. ábra) a (16) emeltyűn átmenő (C P) sorokban fekiisznek. Azonföiül a (C P) vonallal egyidejűleg nem szabad szabaddá tenni mindazon vonalakat, melyek (mint pld. (B Q, E N stb.) a (C P) vonalat egy pontban metszik. Az ezen oknál fogva tilosra állítandó összes vonalak emeltyűi az említett kereszt keresztező pontjától észak-keletre és délnyugatra eső kvadránsokban fekiisznek és egyirányú sraffozással vannak jelölve. Az ezen egyszerű és általános üzemszabályokból kiadódó elreteszeléseket geográfiái elreteszeléseknek lehet nevezni. Az elreteszeléseknek ezen módja -minden esetben betartandó, bárminő is az állomás elrendezése és bármilyenek is azon módosítások, melyek a vágány váltónyelvein és összeköttetésein eszközöltetnek. Ezek továbbá az egyedüli elreteszelések, melyek minden egyes emeltyűre nézve egyaránt fönnállanak az 5. ábrában látható esetben. Alábbiakban látni fogjuk, hogy miként lehet ezen elreteszeléseket az egész táblára nézve egy a tábla síkjával párhuzamos síkban fekvő és a tábla területével egyenlő nagyságú helyet elfoglaló szerkezetek segélyével létesíteni. Ezen oknál fogva a berendezés csak igen kevés helyet foglal el. Az elreteszelő szerkezeteket továbbá a tábla összes mezői számáia, tehát azok számára is rendezhetjük el, melyek még nincsenek állító emeltyűkkel fölszerelve úgy, hogy a vonalak számának nagyobbodása, ill. azoknak módosulása esetén, nem kell egyebet tennünk, mint az új állító emeltyűket fölszerelni, ill. ez emeltyűket másként elhelyezni. Ha az 5. ábrában föltüntetett nagyon széles vágányközöket szükségessé tevő keresztezések helyett a 6. ábrában föltüntetett, a gyakorlatban jobban bevált keresztezéseket alkalmazzuk, akkor az előzőkben leírt geográfiái elreteszelések, melyek a 8. ábrában egyszerű sraffozással vannak jelölve, változatlanul betartandók, csakhogy azok egymagukban már nem kielégíthetők, amennyiben még más elreteszelések is szükségesek. így pld. az (A 0) vagy (B 0) vonalak, ill. a (D Q) és (D R) vonalak máinem tehetők egyidejűleg szabaddá a (C P) vonallal, mivel azok ez utóbbival a közös (28), ill. (29) váltóval bírnak. A geográfiái elreteszeléseket tehát még azon emeltyűk elreteszelésével kell kiegészíteni, melyeknek mezői a 9. ábrában kettős sraffozással vannak ellátva. Az ily módon kiegészített elreteszelés megfelel azon elreteszelésnek, melyet elérnénk azáltal, hogy egyszerre működtetnők a két (15, 22) emeltyűt vagyis azon emeltyűket, melyeknek mezői a tábla (z z) diagonálisának azon részei által metszetnek, melyeken a szóban forgó (16) emeltyű mezőjének a
