37325. lajstromszámú szabadalom • Blockberendezés

_ 4 _ (z z) diagonálisra vetített orthogonális projekciói feküsznek. A 6. ábrában föltüntetett egyszerű keresztezés esetében tebát a (z z) diagonálison fekvő emeltyűk vonalait kivéve, nemcsak a geográfiái elreteszelések, hanem az utóbb említett elreteszelések is foganatosítandók. Minden más emeltyű számára tehát, mely nem magán a diagonálison fekszik, így pl. a (16) emeltyű számára is külön segédszerkezetet kell elrendezni azon két emeltyű egyidejű működtetésére, melyek oly viszonyban vannak az illető emeltyűhöz, mint a már említett (15, 22) emeltyűk a (16) emeltyűhöz. Ezen segédszerkezetek összességét, melyet egyszerű diagonális elreteszelésnek akarunk nevezni, szintén egy síkban rendezzük el, mely a központi táblán levő geográfiái elreteszelések síkjával párhuzamos. A 7. ábrán kettős keresztezés van föltüntetve az egyes útvonalakban meghatározott menetirányokkal. Ezen vágányelrendezésnél azon (A 0) és (B 0) pálya, mely a (30) ágon megy át, nem tehető egyidejűleg szabaddá azon (C P) pályával, mely ugyanezen (30) ágat tartalmazza. Az említett (A, 0) és (B, 0) pályák ellenben szabaddá tehetők azon (C, P) pálya szabad állapotánál mely a (31) ágon megy át. A (C P) és (P C) pályák ugyanoly végpontokat kötvén össze, ugyanazon (16) emeltyű segélyével állítandók be és csakis ezen emeltyű elforgatásának iránya különböző. Hasonlóan a (Q D) és (D R) vonalak nem teszik szükségessé a (C P) vonal zárását, míg (D Q) és (D R) vonalak csak a (G P) vonal zárásánál tehetők szabaddá. Itt tehát a diagonális elreteszelés az illető állító emeltyű elforgatásának iránya szerint válik szükségessé, vagy sem; tehát változó diagonális elreteszelésről van szó. Végül némely emeltyűknek elreteszelése oly helyi körülmények folytán válhatik szükségessé, melyek a fönti üzemszabályok egyikéből sem vezethetők le. Ezeket speciális elreteszeléseknek nevezhetjük és a megfelelő reteszelő szerkezeteket a főtáblának egy harmadik síkjában rendezhetjük el. Lehet továbbá bizonyos számú vágány egy csoporttá egyesítve. Ezen esetben az elreteszelés az illető vágánycsoportnak megfelelő összes vízszintes és függélyes emeltyűsorokra nézve következik be. A geográfiái elreteszelésnek foganatosítására szolgáló szerkezet, mely a 10. és 12. ábrákban van föltüntetve, a következőképpen van elrendezve. Mindegyik állító emeltyűnek tengelye a négy vájattal bíró (6) bütyökkel (10. és 12. ábrák) van ellátva, mely az illető emeltyűvel ék segélyével van összekapcsolva. Mindegyik bütyökkel szemben bárom ellendíthető (32, 33, 34) kar van elrendezve. Ezen karok mindegyike egyik végén egy (35) csigát hord, mely a (6) bűtyökkorong megfelelő vájatával kapcsolódbatik. A karok másik végükkel a vízszintes és függélyes (36) és (37) rudakhoz van kapcsolva, melyek több darabból vannak alkotva, melyeknek mindegyike az egyik mező lengő karjait a szomszédos mező lengő karjaival köti össze. Ezen lengő karoknak (38) és (39) összeköttetései a rudakkal nem merevek, hanem pecek és hasíték által létesíttetnek, melyek közül az előbbi a lengő karokon, az utóbbi pedig a rudakon van elrendezve. A peceknek a hasítékban való szabad mozgástere megadja a lengő karok löketnagyságát, mely a bütyökkorong magasságának felel meg. A függélyes (37) rudakon, ezeknek majdnem közepén egy-egy hasonlóan pecekből és hasítékból képezett) (40) kapcsolás van létesítve a megfelelő (33) karral. A (34) karnak a szomszédos mező két függélyes rúdjával való (40) kapcsolása kettős pecek segélyével van létesítve, mely egyszersmind a (32) lengő karral van forgathatóan összekötve. A nyugalmi helyzetnél a (6) bütyökkorongok vájataikkal a tábla függélyes és vízszintes sorai irányában helyezkednek el és a szemben álló karok (35) csigái szabadok. Ha az emeltyűk egyikét működtetjük, ennek forgatása folytán a (6) bütyökkorong a (41) ék menesztő hatása következtében