37325. lajstromszámú szabadalom • Blockberendezés

Föltételezzük, hogy valamely energia- | forrás áll rendelkezésre, mely a váltónyelvek, jelzőkészülékek stb. működtetésére szolgáló motorokat táplálja, A működtető fluidum lehet víz, vagy sűrített, ritkított i vagy csöppfolyósított gáz, villamosság stb. A következőkben sűrített levegő segélyével működtetett berendezést fogunk ismertetni. Az összes állító emeltyűknek akként kell egymással összekapcsolva lenniök, hogy két megengedhetetlen menetet ne lehessen létesíteni. Eddig ezen kölcsönös kapcsolatot különböző emeltyűk által mozgásba hozott függélyes és vízszintes rudak létesítették, melyek alkalmasan elrendezett ütköző bütykökkel voltak ellátva. Ezen rudak az emeltyűk számával arányos számban lévén, nagy állomásokon igen nagy számban voltak elrendezendők és a blocképületben igen gondos, hosszadalmas szerelést tettek szükségessé. Ezenkívül az említett ütköző bütyköknek mikénti elhelyezése empirikus módszereken alapulván, gyakran tévedések és hibák történtek. Ha szemügyre vesszük az egymással keresztezések útján, az 5., 6. és 7. ábrákban föltüntetett módon összekötött vágányokat, kitűnik, hogy a váltóbeállításoknak legtöbbje a földrajzi körülményekből adódik ki. így például a (C P) útirány szabad állapotánál tilosaknak kell lenniök az összes útirányoknak, melyek azt geografiailag metszik. Tilosaknak kell lenniök tehát az (A) és (B)-ből, azaz észak-nyugatról kiinduló (Q) és (R) felé, azaz délkelet felé haladó útirányoknak és megfordítva, föltéve, hogy a vágányok fölött észak, alattuk dél, balfelől nyugat és jobb felől kelet van. Ép így megengedhetetlen, hogy a (C P) útirány szabad állapotánál, a (C) vágánytól délnyugatra fekvő pontokból a (P) vágánytól északkeletre fekvő pontok felé és megfordítva szabad pályák létesíttessenek. Végül, hasonlóképen megengedhetetlenek a (C P) útirány szabad állapotánál mind- I azon útirányok, melyek nyugatról kiin- ' | dúlva (P) felé haladnak és megfordítva, továbbá mindazon útirányok, melyek keletről kiindulva (C) felé haladnak és megfordítva. j Ugyanezen szabályok fönnállanak a többi útirányokra nézve is. A jelen találmány szerint már most az ezen szabályoknak megfelelő beállításokat lehetővé tevő berendezést akként foganatosítjuk, hogy az összes állító emeltyűk egy síkban helyezhetők el és teljesen azonos kapcsolószerkezetek segélyével hozatnak egymással kapcsolatba. Ily módon igen sok helyet takarítunk és egy teljesen egyöntetű berendezést kapunk, melynek szerelésénél és működtetésénél minden tévedés ki van zárva. A berendezésnek ekkénti foganatosíthatását azáltal érjük el, hogy az állító emeltyűket a 4. ábrában föl tüntetett módon egy egyszeregy-táblázat mezőinek megfelelő pontokban helyezzük el. Ezen táblázat, mely az 1. ábrán sematikusan föltüntetett vasúti állomásnak felel meg, egy kettős táblán van alkotva, melynek vízszintes sorai az állomás egyik végén lévő vágányoknak, függélyes sorai pedig az állomás másik végén lévő vágányoknak felelnek meg, míg a vízszintes és függélyes soroknak metszéspontjai azon mezőket adják, melyekben az állító emeltyűk rendezendők el. Az egyik vagy másik mezőben elrendezett emeltyű azon pályának felel meg, mely az illető mezőn átmenő vízszintes és függélyes sor végpontjánál jelzett vágányokat köti össze egymással. Ezen elrendezés folytán az egyes esetekben beállítandó emeltyűt azonnal megtaláljuk, ha tudjuk, hogy mely pálya teendő szabaddá, vagyis hogy honnan jön a vonat és hova kell annak mennie. Ha az egyik mezőnek emeltyűje hiányzik, ez azt jelenti, hogy a vonal nem szabad, az illető mezőn átmenő vízszintes ós függélyes sor által jelölt két pont között sem az egyik, sem a másik irányban. Mindegyik mezőben az emeltyűtől függetlenül két nyíl van alkalmazva, az egyik a vízszintes sorok, a másik pedig a függé-