37272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ónnak elektrolytos úton történő előállítására

Megjelent 1906. évi november hó 11-én. MAGY. ^ KIR. szabadalmi wbh hivatal. SZABADALMI LEIRAS 37272. szám. xil/d. OSZTÁLY. Eljárás ónnak elektrolytos úton történd előállítására. THIROT ADOLPHE JEAN MARIÉ MÉRNÖK CHER/M

BOURGESBEN ÉS MAGE (KÖZÉLETBEN NOUGUIER) LOUIS AUGIJSTE MÉRNÖK MENSE/M

VERDUNBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 21-ike. Találmányunk tárgya eljárás ónnak elektrolytos úton a bronz elektrolyzisénél keletkező iszapból, vagy természetes, de előzetesen mechanikus úton előkészített, azután erélyes oxydáló pörkölésnek és kilúgzásnak alávetett ónércekből, vagy végül minden oly óntartalmú anyagból való előállítására, melyek mint az ónhamu, ónozási hulladékok, fehérbádog stb. nedves úton vagy tűzben nátriumstannáttá alakíthatók át. Ha a földolgozandó nyers anyag bronznak kénsavas fürdőben történő elektrolyzisénél képződött hulladék, melyben az ón stannohydrát alakjában van jelen, ezt előzetesen stannihydráttá kell átalakítani, mit legelőnyösebben akként végzünk, hogy aki* mosott iszapot megszárítás céljából a levegő hatásának tesszük ki, mikor az a levegőből a környezet hőmérsékleténél oxygént vesz föl. Bármily eredetű nyersanyagot dolgozzunk is föl, ezeket mindig fertőzik a közönséges nem nemes fémek, mint réz, ólom, vas, bizmut stb. hyyroxydjai, szulfátjai, arzenitjei, arzeniátjai, antimonitjei, stibiatjai stb. Elektrolyzisnél keletkezett hulladékok ezenkívül tetemes mennyiségű ezüstöt és kevés aranyat is tartalmazhatnak. Ha a nyersanyag ónozó üzemek hulladéka, a fertőzmények javarészben vasból, ólomból és rézből állanak. Eljárásunk három főműveletből áll, ezek: 1. a nátriumstannatoldat készítése, 2. ennek megtisztítása és 3. az elektrolyzis. Nátriumstannátoldat előállítása céljából az ónhydroxydokat vasból készült edényben 10—12%-os marónátronlúgban forraljuk, alapul véve, hogy 1 kg. 10—12°/0

-os nátriumhydroxydoldat 45—50 g. ónt oldhat föl. Első ízben a föloldásra tiszta nátriumhydroxydoldatot használunk, később azonban fölhasználhatjuk az elektrolyzisnél elbontott elektrolytot is, mely 1 kg.-onként mintegy 10 g. ónt tartalmaz. Ehhez az elektrolythez az óntartalom figyelembe vételével annyi ónt adunk, hogy az oldat töménysége az előbb megadott legyen. Oldás közben — mi a forráspontnál körülbelül másfél órát vesz igénybe, — a folyadékot föl kell kavarni. Célszerű, ha az oldási műveletet több tartályban végezzük, melyek egymással al-