37199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kőszén és más széntartalmú anyagok desztillálására

>1 egjelent 1906. évi november hó 5-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 37199. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék kőszén és más széntartalmú anyagok desztillálására. AARTSJAKAB GERARD MÉRNÖK DONGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 1-je. A jelen találmány tárgya eljárás koksz, ammóniák, világítógáz, kátrány, benzol stb. előállítására, kőszénnek és más széntartalmú anyagoknak desztillálása útján és az eljárás célja, hogy egyszerű módon és a lehető legkisebb meleg fölhasználása mellett fűtési célokra a lehető legnagyobb gáz stb. termelési hányadot érjünk el. Az eddig ismert desztillálási eljárásoknál nem lehet elkerülni, hogy az elszálló termékek a magasra hevített retorta-falazatokkal való érintkezés folytán, mely falazatok magasabb hőmérséklettel bírnak, mint a desztillátumok keletkezési hőmérséklete, szekundér bomlásokat pl. gráfit leválása mellett, ne szenvedjenek, miáltal nagy veszteségek keletkeznek. A jelen eljárásnál már most abból indulunk ki, hogy ezen hátrányok kiküszöböltetnek, ha az álló retortában a hőmérsékletet akképen vezetjük, hogy a legmagasabb hőmérséklet körülbelül a retor-a közepén van és mindkét oldal felé hőmérsékletcsökkenés megy végbe, míg egyidejűleg "a retortán keresztül alulról fölfelé vízgáz árama száll föl, mely vízgáz a retorta alsó részében képződik. A fölső részen hideg állapotban adagolt szén tehát a középrészig fokozatosan gáztalaníttatik és miután a retorta közepéig teljesen elkokszolódott, lefelé csúszik egy vízelzárásba, ahol a koksz a víz által lehűttetik, míg az eközben keletkező vízgőz a retorta közepe felé fölszáll és oda mint vízgáz jut. Ezen eljárásnál, aszerint, hogy miképen választjuk meg a retorta közepén a maximális hőmérsékletet, a gáztalanítást úgy vezethetjük, hogy több gázt vagy több folyós terméket kapunk. Általában magas hőmérsékletek gázok képződését, alacsonyabb hőmérsékletek koksznak, ammóniáknak, kátránynak és más folyós termékeknek keletkezését mozdítják elő. Az eljárásnak további lényeges sajátossága az, hogy az anyagban levő összes meleg az eljárás számára használtatik ki. A retorta fölső részében fölszálló desztillátumok állandóan hidegebb zónákba vonulnak, úgy hogy ezekben a desztillációt és gáztalanítást előmozdítják, anélkül, hogy maguk részéről bármilyen bomlást is szenvednének. A retorta alsó végére jutott koksz melege hasznosítva átadatik a hűtővíznek vízgőz fejlesztése mellett, mely utóbbi, mint fönt leírtuk, a kokszszal vízgázt képez és ezen vízgáz nagy mértékben támogatja a retorta fölső részében végbemenő gáztalanítást, amennyiben ott leadja