37070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maláta készítésére szolgáló gabonamagvak áztatására

Mearjelent 1 ítOG. évi október hó 24-é

n. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 37070. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás malátakészítésre szolgáló gabonamagvak áztatására. SOMLÓ J. KÁROLY VEGYÉSZ TEMESVÁROTT. Pótszabadalom a 28633. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1905 december hó 16-ika. A malátakészítésre szolgáló gabonamagvak, főleg árpa áztatására (puhítására) jelenleg tudvalevőleg hideg vizet használnak, melyben az árpát érettre ázásig bennhagyják, a mi tudvalevőleg több órát, átlag nem kevesebb, mint 48 órát vett igénybe. Ezen áztató eljárás némi javítását érték el a levegővel és vízzel való áztatás bevezetésével és mészvíz alkalmazásával, mely utóbbi hivatva volt az árpára tapadt, a sörlében és cefrében hátrányos erjedéseket előidéző organizmusokat elpusztítani. Azon általánosan elfogadott nézet folytán, hogy hideg víz az áztatáshoz nélkülözhetetlen, dacára annak, hogy éppen a legutóbbi időben fölismerték a melegebb vízzel való áztatás alkalmazásának előnyét, tartózkodtak attól, hogy ezen áztatási módot a gyakorlatban alkalmazzák és ha egyes helyeken hideg víz helyett melegebbet használtak is már, ez csak mészvízzel és a levegővel és vízzel való áztatás egyidejű alkalmazásával történt, mert mindkettőt nélkülözhetetlennek tartották a valamivel melegebb víz használatához. Mindenekelőtt az áztatási veszteségek voltak azok, melyektől a melegebb víz alkalmazásánál féltek, másrészt az árpamag életerejének csökkenése és ama fiziologiai változások, melyeket az árpamag tartalma szenvedhet a melegebb víz hatása alatt. Az árpaáztatás eddigi módszerei tehát nem kielégítők és időt rablók, mert eltekintve attól, hogy a körülbelül 48 órai áztatási időt meg nem rövidíthetjük, a mészvíz elkészítése és a levegővel és vízzel való áztatás alkalmazása nem csupán költséges és időt rabló, hanem a modern főző műveleteknél zavaró és kellemetlen is. Már most azt tapasztaltuk, hogy áztatási veszteségek és az árpamag legcsekélyebb károsodása nélkül az áztatási időt igen jelentékeny mértékben meg lehet rövidíteni, ha a malátakészítésre szolgáló gabonamagvakat, pl. árpát rövid ideig forró vízzel, vagy vízgőzzel kezeljük. Az árpamag ekkor nemcsak kárt nem szenved, hanem ellenkezőleg e módszerrel a malátakészítésnél ezideig ismeretlen előnyöket érünk el. Ez előnyök mindenekelőtt abban állanak, hogy úgy a levegő és vízzel való áztatást (Luftwasserweiche), mint a mész alkalmazását teljesen megtakaríthatjuk, mert a forró víz által alaposan föloldatnak és tovaúsztattatnak, illetőleg megöletnek a főkép a gabonamagvak barázdáiban lerakódott tisztátlanságok és organizmusok. További igény lényeges előny az áztatási