37030. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép
A 2. ábra a dugattyúk helyzetét azon pillanatban mutatja, melyben az elégett gázok teljesen kiterjeszkedtek és a (P) dugattyú által éppen szabaddá tett (E) kipuffogónyíláson át elillanhatnak. A 3. ábra a dugattyúk helyzetét azon pillanatban mutatja, melyben a (P) dugattyú löketének befejezése után visszamozgott és az (E) kipuffbgónyílást ismét elzárta. A (P) dugattyúnak a 2. ábrabeli helyzetből a 3. ábrabeli helyzetbe való átmenete, ezen helyzetek holtpontja folytán igen lassan történik. Eközben a (p) segéddugattyú ezen időt kihasználta, a (P) dugattyúval ellentétesen mozgott, az elégett gázokat az (E) kipuffogónyíláson át kilökte és egyidejűleg az emellett nyíló (A) szelepen át levegőtt szívott be. A (p) dugattyú, — mely körülbelül 21 /2 -Bzer oly gyorsan mozog, mint a (P) dugattyú, — a (P) dugattyútól ennek hátrafelé való mozgásánál eltávolodik és a (G) szelepen át gázt szív be. Az (A) szelep nyitva marad úgy, hogy a fölösleges levegő kilöketik. A 4. ábra a dugattyúkat azon pillanatban mutatja, melyben a (p) dugattyú magára hagyatott ós az (A) szelep záródik. A (P) dugattyú, mozgását folytatva, a gázt sűríti, mely a nyomást a (p) dugattyú közvetítésével a levegőre viszi át, úgy, hogy végiil ismét az 1. ábrának megfelelő állapot következik be. A mótor oly módon is szerkeszthető, hogy a holttér a henger födelén, gyakorlatilag véve, zérussal egyenlő. Ezen esetben az 1. ábrának megfelelő helyzetben a (p) dugatytyú nem fekszik a henger födeléhez és az elégetésnél löketét gyorsítva fejezi be úgy, hogy az összes levegő a gázba hajtatik. A (p) dugattyú ezen elrendezése oly módon is foganatosítható,- hogy az elégés állandó nj'omás mellett történik. Magától értetődik, hogy a levegőt a gáz helyére és a gázt a levegő helyére szívathatjuk be és ennekfolytán a segéddugattyúnak a föntleírttal ellentétes mozgást adhatunk, úgy, hogy a (p) dugattyú a munkalöket alatt nem a hengerfödélhez, hanem a (P) dugattyúhoz fekszik és így tovább. A találmány tárgyát oly esetben is alkalmazhatjuk, melyben a robbanó keverék közvetlenül a hengerbe vezettetik. így például a keverék a (G) szelepen át vezethető be; ez esetben a (Q) csatornák elmaradnak és az (A) szelepet egy állandóan nyitott nyílás helyettesíti. Az 5., 6., 7. és 8. ábrákban a találmány értelmében berendezett kettős működésű gép van föltüntetve. Kényszermozgást csak a következő vezényműelemek végeznek: A két (p, p') segéddugattyú és a két (A, A') légbeeresztő szelep. Mindezen elemek az (0, 0') tengelyről vezéreltetnek, mely ugyanoly sebesen forog, mint a hajtótengely és utóbbiról két kúpkerékpár és ferde (B) ten gely által hajtatik. Az (0, 0') tengely a következő részeket tartja: 1. A (C) excenter tárcsát, mely a két (A és A') szelepet két rúd által a (K és KI) emeltyűkre ható görgő által vezérli. 2. A (D) excenter tárcsát, mely a két segéddugattyút mozgatja, amennyiben e tárcsa rudakon ülő (M, Ml) görgők által az (L és Ll) emeltyűkre fejt ki hatást. Ezen emeltyűk (F, FI) hajtórudakba kapaszkodnak, melyek a segéddugattyúk rúdjának keresztfejébe kapaszkodnak. A mellső (p) segéddugattyú két rúddal és két hajtórúddal bír, míg (L) emeltyűje villaalakú (7. ábra). 3. (H) bütyköt, mely a segéddugattyúk hátramozgását két (N és NI) görgő segélyével vezérli, melyek rudak által hatnak az (L, Ll) emeltyűkre. Ha a hengerfödeleken nincs holttér hagyva, akkor a (D) excenter tárcsa a (H) bütyök síkjában kiugrással bír, mely arra szolgál, hogy az elégés pillanatában az (M, Ml) görgők és az (L, Ll) emeltyűk segélyével a segéddugattyúkat a hengerfödelekhez lökje, hogy a levegő JBÉM nyomassék. Ha ellenben a hengerfö< M^i holttér van hagyva, akkor a kiug^BgS módon rendeztetik el, hogy a segéd< HMM! tyúkat a motorikus körfolyam egy b/^^^ része alatt a hengerfödelekhez tartsa. 4. Az (R)-rel jelölt szabályozót, melynek az a föladata, hogy a (J) emeltyűnek az (0, 0') tengelyhez képest bizonyos forgást adjon. A (H) bütyök a (D) görbetárcsával (I)-nél csuk-
