36918. lajstromszámú szabadalom • Javítások forgó gépeken
négy kaszkádkapcsolású gőzkaraarával bíró gépet látunk, melynek külön vezérműve nincs és melynél az (1) dugattyúk a (3) hengeren gyönge súrlódással eltolódó (2) gyűrűkre vannak szerelve. A gyűrűket a (14) ékek kötik össze a hengerrel. A reakczióföliileteket a kamarák hosszával egyenlő hosszúságú (4) hengerek, melyek tengelyeiken gyenge súrlódással ugyancsak eltolódhatnak és ezekkel (14) ékek útján vannak összekötve. A rajzból kitűnik, hogy a (2) gyűrűk állandóan érintkeznek a tok űx falaival, bárhogy rövidüljön vagy hosszabbodjék meg vagy tolódjék el a (3) henger (a) tengelyén. A tok (10) ürege képezi a gőzpalástot. A (6) kamrák (tehermentesítő kamrák), melyek a (13) fúratokon közlekednek egymással és az (5) üreggel, ugyancsak részét képezik a gőzpalástnak. A (7) üregek és az ezeket körülvevő gyűrűk tömítést képeznek és a gőzveszteségek meggátlására valamely nyomás alatt álló közeggel vagy a gőztérrel kapcsolhatók. A (8) csapadékvízelvezető kamarák, melyekben a (12) czentrifuga korongok forognak, kifelé nyitva vannak és arra szolgálnak, hogy a víz a tok két oldalán kiképezett (11) csapágyakba be ne jusson. A (4) csatornák az egymásután következő mótorkainarák (15) vezetékeit kötik össze a kamarákkal, az egész gőzrendszer a forgó részeken alkalmazott (9) tömítőgyűrűk útján van tömítve. Mindeme föntebb leírt berendezések magukban véve ismeretesek és csak példaképen vannak föltüntetve, ezért ezek helyett bármely más berendezést lehet alkalmazni, pl. a dugattyúkat az 5. ábra szerint szerkeszteni, hol a (P) dugattyú a merev (T) kapcsolóbordán csúszik. Reakciófölület gyanánt egyetlen hengert is lehet alkalmazni, melynek megfelelő (1) kivágásai vannak és mely egy vagy több részből készülhet. Ezt a hengert a Le Rondféle szabadalmakból ismert (9) szegmentumokkal is föl lehet szerelni, melyek meggátolják, hogy a gőz az egyik gőzkamrából a másikba áramolják át, de lehet a 4. ábra szerint az (1') kamaráknál szélesebb gőzelosztókat is használni. Lehet eme gőzelosztókat üregesen is kiképezni, úgy hogy belsejük a mótorkamarákkal közlekedjék, mint az pl. a 7., 8. és 9. ábrán látható. Ha az ily gőzelosztóknak két vagy több kivágásuk van, az üreget szükség esetén köz falak útján a kivágások számának megfelelő számú kamarára lehet osztani. Tömítőszelenczék, tömítőgyűrűk és más hasonló tömítőberendezések helyett, főleg a tengely kivezetése helyén, több koncentrikus hengerből alkotott tömítést is lehet alkalmazni (6. ábra), mely rúgó nyomás alatt áll és melyet — ha kívánatos — egy vagy több (7) horony egészít ki. A 6. ábrán látható elrendezés az 1. ábrán látható három gyűrűből és egy (7) horonyból alkotott tömítéssel egyenlő értékű. A hengerek a tömítőgyűrűket helyettesítik, a (7) horony szerepe ugyanaz, mint előbb és egy (t) cső vagy valamely más vezeték útján tetszőleges nyomás alatt álló közeggel legelőnyösebben a gőzzel kapcsolható. Ez a tömítés különösen akkor hat előnyösen, ha a hengerek nem a tengelyre merőleges síkra, hanem egy kúpfölületre vagy más forgásfölületre támaszkodnak. Gőzelosztó gyanánt szelepeket, csapokat és más hasonló tagokat is lehet alkalmazni. Példaképen a következő berendezéseket ismertetem: 1. Szelep gyanánt szereplő henger. A forgó hengernek nyílásai vannak és egy fix henger külső vagy belső fölületére fekszik, mely hengernek ugyancsak megfelelő nyílásai vannak. A henger működtetése úgy történik, mint a kikapcsolható szelepeké, a mennyiben mozgató tengelye alkalmas rugalmas kikapcsolóval van fölszerelve, de lehet azt másként is működtetni. A 10. ábrán a mozgóhenger a fix henger külső, a 11. ábrán annak belső oldalán van alkalmazva. A tömítés czéljából a hengerek tömítőgyűrűkkel, hornyokkal stb. lehetnek ellátva. Több hengert egymásmelleit ugyanabba