36918. lajstromszámú szabadalom • Javítások forgó gépeken

a gőzelosztószekrénybe is be lehet szerelni és ezeket egy közös tengelyről is lehet működtetni, mellyel karmantyúk, kengyelek vagy más alkalmas tagok útján vannak kapcsolva. 2. Egy berendezés, mely eme hengerek vagy tehermentesített szelepek könnyű beszerelését teszi lehetővé. A 12. ábrán példaképen ez a berendezés tehermetesített szelepnél alkalmazva látható. Ezen az ábrán a szelep fölső ülése leszerelhető, az alsó ülést pedig egy (a) karima képezi, mely alkalmas kiugrásra fekszik, ha kívánatos tömítés közbekapcsolásával. A fölső ülés a (b) lámpás (12. és 13. ábra) részét képezi, mely az alsó (a) ülésre támaszkodik és melynek közvetítésével az alsó (a) ülést az (e) lemez a támasztó kiugrásra szorítja. Eme lemez tömítésére bármely rugalmas tömítőanyag használható. 3. Gyors mozgású, egyszerű vagy kettősülésű szelepeknél a föntebb jelzett és a zaj csökkentésére szolgáló rugalmas kikapcsoló mellett czélszerű, ha a szeleprúdba is bekapcsolunk egy rugalmas ütközőt, mely a szelep és szeleprúd eleven erejét elpusztítja és a vasúti kocsik ütközőivel hasonlítható össze. Ez az elrendezés példaképen a 14. és 15. ábrán látható, hol tetszőleges módon vezérelt szelep van ábrázolva. A sematikus 14. ábrán az (e) rúgó által visszahúzott szelep és szeleprúd eleven ereje okozta ütést a kis (d) rúgó fogja föl, (f) a rugalmas (g) taggal fölszerelt ütköző. A 15. ábrán ugyanez az elrendezés látható, de a (d) rúgó körül van alkalmazva, a rugalmas ütköző gyűrűalakú lehet, hogy a (h) szelep fej által okozott lökést fölfogja. Lehet eme berendezésnél ugyanavval a szeleprúddal egy szeleptest helyett többet is mozgatni (16. ábra), mikor mindegyik szelep ép oly szorosan zár, mintha csak egymaga volna alkalmazva. Visszavezető rúgó, vagy ütköző rúgó helyett kis hengerek által képezett gőzpárnákat is lehet használni, a szelepet pedig közvetlenül, vagy emelők és rudazatok közvetítésével vagy más módon mozgatni. Eme hengerek gőzbevezető nyílása állandóan nyitva vagy zárva lehet a löket ama pontjától kezdve, hol a záró vagy a fölfogó erőt állandóvá tenni, nagyobbítani vagy kisebbíteni akarjuk. Lehet a dugattyú másik fölületéhez fék gyanánt szereplő levegőt, gőzt vagy folyadékot is vezetni. A gép tengelyeinek forgását egybevágóvá tevő fogaskerék- vagy más áttevés tetszés szerint képezhető ki, azonban a következő két elrendezés előnyösnek bizonyult: 1. Az egyes tengelyekre a fogaskerekeket a gép gőzterében ékelhetjük föl, nevezetesen az (E) fogaskereket a (6) kiegyenlítő kamarában helyezhetjük el (17 ábra), mikor eme részek ép úgy terjednek ki, mint a gép többi részei és a hőmérséklet változásánál a bekapcsolódás szabatossága nem változik. 2. Lehet azonban ugyanennek a czélnak elérésére a következő berendezést is alkalmazni : A gép (N) főtengelyére egy (B) himbát húzunk föl úgy, hogy eme tengely körül foroghasson, a himbába ágyazott (i il) tengelyekre pedig az (N) tengelyre ékelt (E) forgáskerékbe fogódzó (k) illetve (kl) fogaskerekeket ékelünk, mely tengelyen forgását lánczáttevés vagy rudazat útján visszük át az (o ol) tengelyekre. A (18) ábrán példaképen az (i) tengely forgását az (o) tengelyre forgattyúk és ezeket összekötő (1 2) rudak viszik át, tehát a tengelyek szigorúan azonos módon forognak. A két tengely ágyazását még a (3) rudak útján is összeköthetjük egymással, bár ez nem szükséges. A himba minden esetben önműködően áll be a megfelelő helyzetbe, bármekkorra legyen is a gép kiterjedése, minthogy pedig a fogaskerekek hőmérséklete ugyanaz, ami az állványuké, a bekapcsolódásuk szabatossága sem változik meg. Ennek következtében az (N, o, ol) tengelyek viszonylagos helyzete a hőmérséklet változásával nem változik. A gép forgásirányát az átáramló gőz áramlási irányának megváltoztatásával változtatjuk meg, ezért a forgásirány megvál-