36890. lajstromszámú szabadalom • Gőz- vagy gázkompound turbina

_ 4 _ egyik fokozatból a következőbe a leghatásosabb szög alatt vezethessük. Ennek folytán azon lényeges erövesztességeket, melyek az ösmert több fokozattal bíró kompound turbináknál a gőznek az egyik fokozatból a másik nagy sebességgel való áramlása közbeni eltérítése alkalmával föllépő súrlódása következtében lépnek föl, elkerüljük. A (27) lapátkoszorúkon sugárirányban kiáramló gőz egymás után a csatlakozó gyűrűs csatornák mindinkább szűkebbé való részein halad keresztül; eközben a gőz nyomása a lapátok belső szélénél lévő legnagyobb keresztn:etszetü övben lényegesen regeneráltatik. A reakcziós lapátok belső széle közelében föntartott nyomóöv a gőzt ezen lapátokon keresztül igen gyorsan fölfokozott sebességgel hajtja át és ilyen módon a lapátok belső és külső vége között elegendő nagy nyomáskülömbséget hoz létre. A fönti leírásból világos, hogy a gőz az egyik akcziós koszorúból a másik vagyis következő koszorúba folytonos csatornán keresztül áramlik, mely beömlési oldalán egyenletesen konvergáló résszel bír, melyhez erősen divergáló, ehhez pedig ismét egy konvergáló majd pedig újólag egy divergáló rész csatlakozik, mely utóbbinak keresztmetszete az övező reaktiós koszorú által hirtelen csökkentetik. Ezen elrendezés folytán az eddigi turbináknál a gőznek az egyes fokozatok közötti átmenet alkalmával föllépő vesztességei a minimnmra csökkentetnek és világos, hogy a gőznek a belső gyűrűs csatornák és ezek összekötőkamráinak forgó falain való esetleges súrlódása a (26 és 27) lapátkoszorúk belső széleinek közelében a gőz nyomásának regenerálását fokozza úgy, hogy a súrlódás előnyös értelemben értékesíttetik. A (27) reakcziós koszorú kerületéről kiáramló gőz a csatlakozó vezetőkoszorú (32) spirálcsatornái által eltereltetik és a hatásos szög alatt vezettetik a következő (18) akcziós koszorúhoz. Ezen csatornák legközelebb fekvő részeinek falai emellett ütköző falakul szolgálnak és a (27) reakcziós koszorúból kilépő gőz-áramokban reakcziót idéznek i elő, míg a csatornák kiömlési végei fúvókákat képeznek, melyek a gőzt a legelőnyösebb irányban és sugár alakban vezetik a legközelebbi (18) akcziós kerékbe. Az (5) ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (45) spirálcsatornák beömlési és kiömlési végei között a kibővítetett (44) gyűrűs kamra fekszik, melynek elrendezése által a gőz nyomásának tetszőleges mérvű regenerálása válik lehetségessé, mielőtt a gőz a spirálcsatornák kiömlési vagy fúvóka részébe lépne. Ezután a gőz egymás után a váltakozva következő reakcziós és akcziós (19, 20, 21, 22 és 23) koszorúkon áramlik keresztül úgy, amint az föntebb részletesen le volt írva és az utolsó reakcziós koszorúból a turbina tokjába, ebből pedig a (38) kipuffogó nyíláson keresztül a szabad levegőbe, kondenzátorba vagy hasonlóba ömlik. A 7., 8. és 9. ábrában oly berendezés van föltüntetve, melynek segélyével a futó és vezető koszorúk között igen csekély rést tarthatunk fönn. Itt a (48) tengelyre ékelt futórészen váltakozva egymás mellett a (46) illetve (47) aktiós és reakciós lapátkoszorúk vannak elrendezve. A turbina tokjában az akcziós koszorúk körül (49) fuvókagyűrűk vannak elhelyezve, melyek gőznek az aktiós lapátok felé az előnyös szög alatt való vezetésére szolgáló fúvókákat tartalmazzák. A gőznek a lapátoktól a fuvókákhoz való átvezetésére a belső (50) és külső : (51) vezetőkoszorúk szolgálnak. | A (49) fúvóka koszorúk belső fölületükön í (52) hornyokkal vannak ellátva, melyekben • a távolság vagy résnagyság biztosítására szolgáló (53) gyűrűk vannak elhelyezve, amelyek vastagságuknak egy részével a vezetőkoszorú és a futórész közötti résben nyúlnak. Ezen gyűrúk előnyösen aránylag lágy anyagból készült, például alumínium-, réz-, vagy hasonló drótokból állanak. Ezen távolságbiztosítógyűrűk a legelőnyösebben oly módon rendeztetnek el, hogy j ha a futórész és a tok, illetve a többi | helytálló részek oly módon munkáltatnak | meg, hogy a íütórésnek a tokban való köz! pontosítása után a megkívántnál szélesebb