36738. lajstromszámú szabadalom • Forrasztó cső oxygén és acetylén keverék számára

— 2 — érintkezésben tartjuk, akkor egymás kö­zött nagy hosszúságú és tetszés szerinti ki­csiny keresztmetszetű csatornákat hagynak szabadon. Ilyen elrendezés tipikus példája az olyan csavarorsó, melynek menetei tra­pezalakúak és a mely közönséges, három­szögkeresztmetszetű menetekkel bíró csa­vartokba van csavarolva. A csavartok bel­sejében a háromszögű keresztmetszettel bíró, csavaralakú csatorna hosszában, mely­nek alapját a csavarorsó csavarmenetének alapját tevő trapéz képezi, tetszés szerinti közeg keringhet, mely kénytelen az alkal­mazott csavar kanyarulatainak egész hosz­szán keresztülhaladni. A gyakorlatban elég­séges, ha a csatornát csakis egy tömör kú­pon képezzük ki és ez utóbbit egy símafö­lületű, kúpos üregbe szorítjuk be, a hol csavargyűrű révén megtartatik. Ezen elrendezésnél a kúpok alapfölületé­nél bevezetett gázok a csatorna egész hosz­szán végig kénytelenek áramlani, hogy a kúp csúcspontjához juthassanak; ezt a csatornát más kúpokon tetszés szerint meg­hosszabbíthatjuk, mi mellett mindegyik kúp fölváltva belül sima és kívül csatornázott. Könnyen belátható, hogy az ilyen beren­dezést, melynek részeit csak egyszerű csa­vargyűrű szorítja egymásra, könnyen szét lehet szedni, meg lehet tisztítani és össze lehet állítani. Ezen összes művelet a jelen rendszerű a legnagyobb erejű forrasztó­csőnél is legföljebb öt perczig tart, míg az eddig alkalmazott ismert, pl. csöves, for­rasztócsöveknél a forrasztócsövet tisztítás czéljából műhelybe kellett szállítani és tel­jesen szét kellett szedni. A föntebb leírt csatornákból az acetilén egy kamrába jut, hová azt a központosán bevezetett oxigénsugár szívja, hasonló mó­don, mint a hogy gőz a vizet az ismert Kör­ting- vagy Giffard-féle kazántápláló injek­toroknál szívja. Bizonyos fajtájú acetilén-forrasztó csö­vekbe az acetylén 2—3 méter vízoszlop nyomása alatt vezettetik be, de a gyakor­latban előnyösebb és biztosabb, ha az ace­tilén nyomása, úgy mint a mi rendszerünk­nél a világítási hálózatoknál szokásos, 10— 20 cm. vízoszlop nyomásnál nem nagyobb. Oxigén és acetilén számára szolgáló for­rasztócsöveknél speciálisan szükséges, hogy az oxigén nyomását és az elégetendő ace­tilén mennyiségét minden forrasztócsövön a szükséges teljesítménynek megfelelően szabályozzuk. Az oxigén nyomását a kom­primált oxigént tartalmazó tartály kive­zető csövén alkalmazott nyomáscsökkentő szelep szabályozza. Az acetilén mennyisé­gét, illetőleg találmányunk szerint erősebb vagy gyöngébb acetilénáramot kapunk az által, hogy egy kúpos, gyűrűalakú nyílást, mely az oxygént kivezető fúvószáj és a forrasztócső teste között van elrendezve, többé-kevésbbé fojtunk. Ez a fojtás, mely lehetővé teszi, hogy az oxigén nyomásának megváltoztatásával vagy annélkül, több vagy kevesebb acetilént vezessünk a láng­hoz, többféle mechanikai berendezés segé­lyével végezhető. Előnyös berendezés pél­dául ha ebből a czélból a forrasztócső fölső részét az oxigént vezető injektor rúd­jára csavart gyűrűvel látjuk el, melynek belsejét olyan kúp képezi, mely az oxigént kivezető cső nyílását körülveszi és a csa­tornákból jövő acetilént keresztül bocsátja. Ha a külső gyűrűt jobban vagy kevésbbé forgatjuk, akkor a forrasztócső gyűrű­alakú nyílását többé vagy kevésbbé szűkít­jük és ez által a lángot szükség szerint szabályozhatjuk. Ilyen módon a forrasztó­cső lángjának természetét a forrasztási munka közben is könnyen szabályozhatjuk a munka megszakítása nélkül, mert tetszés szerint állíthatunk elő közömbös vagy többé-kevésbbé oxidáló vagy redukáló lán­got, aszerint, hogy az acetilént és oxigént milyen arányban keverjük a lángban. En­nek nagy jelentőségét könnyen beláthat­juk, mert a tökéletes forrasztás csak úgy sikerül, ha a láng kémiai hatását a forrasz­tandó fém természetének megfelelően vál­toztathatjuk. A láng természetének ezen szabályozása üzem közben, minden eddig ismert oxigén­acetilén forrasztócsőnél lehetetlen. A je­len találmány szerint azonban a forrasztási

Next

/
Thumbnails
Contents