36738. lajstromszámú szabadalom • Forrasztó cső oxygén és acetylén keverék számára
— 3 — munkáknál szükségessé válható mindenféle hőmérséklet létesítésére kétféle nagyságú forrasztócső teljesen elegendő. Munka közben a forrasztócső feje nagyon fölmelegszik, ezért azt hűtőbordákkal szokás ellátni, de az ily hűtőbordák nem elegendők ahhoz, hogy a forrasztócsövet a munkásra nem kellemetlen és nem veszélyes hőmérsékleten tartsák, ezért a gyakorlatban a forrasztócsövet időnként hideg vízbe kell mártani, hogy azt lehűtsük, és tovább dolgozhassunk. Az általunk föltalált berendezésnél a drága és nehéz hűtőbordák elmaradnak és ezeket lyukacsos, hőellenálló anyagból (pl. azbesztből) készült burkolat helyettesíti, melyet egyszerű drótszövetpalást vesz körül. Elégséges, ha az így burkolt forrasztócső fejét minden félórában vízbe mártjuk, hogy annak veszélyes fölmelegedését meggátoljuk. A burkolat kiváltása olcsón végezhető, mert az alkalmazott azbesztet csak hosszú időközökben kell megújítani. Az azbeszt nemcsak tűzálló és hőszigetelő anyag gyanánt szolgál, hanem lyukacsossága folytán vizet is szí föl és azt visszatartja, mely azután munkaközben a forrasztócsövet állandóan hűti. A mellékelt rajzon példaképen a találmánynak egy foganatosítás! alakja van föltüntetve, hosszmetszetben, de magától értetődik, hogy a föntebb leírt elvek alkalmazásával olyan forrasztócsövek is készíthetők, melyek ettől eltérően vannak szerkesztve, de lényegileg hasonló módon vannak berendezve. A rajzon (a) a forrasztócső teste, mely három kúpból áll, melyek mindegyikének külső fölületén a derékszögű négyszögkeresztmetszetű (b) csavaralakú csatornák vannak kiképezve és a három kúp egy közös (c) külső burkolatba van zárva. A három kúp szorosan egymásba, illetve a (c) burkolatba illik és a (d) csavargyűrű útján van ebben rögzítve. A forrasztócső (e) feje az oxigént bevezető (f) injektorból és a (g) külső gyűrűből áll, mely a (h) csőben folytatódik, míg belső kúpos alakja körül veszi az (f) kúp csúcsát és a forrasztócső végén fordított kúpalakkal bír. A (h) cső, mely a keveréket a lánghoz vezeti, (i) azbesztréteggel és az ezt körülvevő, drótszövetből vagy lyuggatott bádogból készült (k) palásttal van burkolva. A leírt készülék működési módja könnyen megérthető. Az acetilén, mely a rajzon nem ábrázolt csappal fölszerelt (l) cső révén jut a készülékbe, a (b) csatornán át az (m) kamrába érkezik, honnan azt az (n) csövön bevezetett oxigénáram a gyűrűalakú (p) nyíláson át a (h) csőbe szívja, miután előbb az (f) kúp körül kiképezett (q) furatokon áthaladt. Az (n) csőből az oxigén a forrasztócső fejének közepébe jut és az (f) kúp központi furatán át az oxigén szívja az acetylént és ez utóbbival keveredve, a lángban elég. A kúp rúdjára csavart (g) gyűrű előre vagy hátra tolható és ez által többé vagy kevésbbé zárjuk vagy nyitjuk a gyűrűalakú (p) nyílást, aszerint, hogy milyen erősséget- akarunk a lángnak adni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forrasztócső oxigén és acetilén számára, jellemezve tetszőleges keresztmetszetű, egy vagy több hengeren, kúpon vagy parallelopipedonon kiképezett csavarvonal vagy köralakú csatornák által, melyekben az acetilén elegendő hosszú utat tesz meg, úgy, hogy a robbanás tovaterjedése a forrasztócső fejétől el van hárítva, mely csatornák lehetővé teszik az acetilén-oxigénforrasztó-csövek tetemes megrövidítését, továbbá azt, hogy a forrasztócső tisztítás czéljából könnyen szétszedhető és összeállítható és hogy annak súlya sokkal kisebb, a mellett pedig könnyen kezelhető. 2. Az 1. alatt védett forrasztócsőnél az acetilénáram bevezetésére való nyílás keresztmetszetének fokozatos szűkítésére szolgáló berendezés, mely az acetilénáram erősségét az oxigénáram erősségének és a létesítendő hőmérsékletnek megfelelően szabályozza, jellemezve