36722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kétütemű explóziós gépek töltésére

_ 4 — tása ellenében tehermentesíteni kell, a mit a következő módon eszközlünk. Az (al) bebocsátó szelep megtartja rendes egyfészkű tányéralakját, hogy a forróság folytán bekövetkezhető elhúzódásának elejét vegyük. A szelep tehermentesítését az annak orsóján ülő (K) ellendugattyú segélyével eszközöljük, mely a külső levegővel összeköttetésben álló (gl) tokon mozoghat. A rajz szerint e tok a gáztolattyú tokjának folytatását képezi. Lehet azonban a (K) tehermentesítő vagy ellendugattyút a keverő kamrán kívül is, pl. a (hl) szeleprugó-tokban elrendezni és azután a (t) rugótányért tehermentesítő dugattyú gyanánt kiképezni. Ez esetben a rugótokot a nyomó csatornákkal összeköttetésbe kell hozni, amint ezt a pontozva rajzolt (r) csővezeték jelzi. A tehermentesítő dugattyú ezen utóbb említett elhelyezése bizonyos körülmények közt értékkel bir a (v) keveréktér kisebbítésére vagy a gépnek nem tiszta gázokkal való működtetésénél. De a gépnek nyilt kibocsátó hasítéknál, a legcsekélyebb töltő nyomással történő töltése is különös követelményeket támaszt a bebecsátó vezénymű működése iránt. Ha a gázt és levegőt az eddigi módon, az (al) bebocsátó szelep segélyével akarnók elosztani, nem lennénk egyáltalában azon helyzetben, hogy a töltő nyomást, a kiöblítés és a töltési periódus kezdetét és tartamát (nyilt kibocsátó hasítékoknál) beállíthatóan megállapíthassuk. Ez csak a gáznak és levegőnek különleges elosztása által lehetséges, kapcsolatban a bebocsátó szeleppel. A bebocsátó szelep ekkor a tulajdonképeni elosztástól nagy részben föl van mentve és lényegileg csupán a külön elosztó szerveknek és a tehermentesítő szerkezeteknek a gépben a forróság hatása ellenében való megvédését kell annak eszközölnie. A 2. ábra szerint a gáz a (cl) tolattyú, a levegő pedig a (bl) tolattyú segélyével osztatik el. A (bl) tolattyúban lévő (1) lyukak a keveréklevegő bebocsátására szolgálnak, az (11) lyukak pedig az öblítő levegő bebocsátására. A (cl) tolattyúban lévő (12) lyukak viszont a gázbevezetésre szolgálnak. Az (11, 1) lyukak elrendezése, nagyságának és számának kellő megválasztása által képesek vagyunk az öblítő és a keveréklevegőt, az átáramlás kezdetét és tartamát ós annak töltő nyomását tekintve, az (al) bebocsátó szeleptől függetlenül elosztani. A (bl) tolattyúban az öblítő és a keveréklevegő számára külön átáramlási csatornák elrendezése által továbbá még az öblítő és töltési periódusok is függetlenné lehetők egymástól. E berendezés által tehát a nyilt kibocsátó hasítékoknál történő töltéshez a legcsekélyebb öblítő levegő és töltő nyomás alkalmazását érjük el, függetlenül a tartánynyomástól. De még másik igen fontos czélra is szolgál a gáz és levegő ezen külön való elosztása. Ezáltal ugyanis abba a helyzetbe jutunk, hogy a bebocsátó szelep nyitva állásának időtartamát mesterségesen nagyobbíthatjuk, anélkül, hogy ezáltal az veszteségeket idézhetne elő. A meglévő kétütemű rendszereknél, melyek bebocsátó szelepkormányzással bírnak, a szelep rendszerint a holt pontban nyit és körülbelül 70°-ra a holtpont után zár. Miután a szelepnek aránylag nagy lökettel kell bírnia, hogy a rövid töltési időben a szükséges átbocsátó keresztmetszetet szolgáltassa, ezért a bütykös tárcsa a 70°-u bütyökszögnél, amint az a 3. ábrán látható, igen meredek. Ennek következménye a bebocsátó szelep erősen ütő, erősen igénybevett és a kopásnak erősen kitett működése. A gáz és a levegő külön történő elosztása által azonban a bebocsátó vezényműnél azon helyzetben vagyunk, hogy a hátrányon segíthetünk, amennyiben ugyanis a bebocsátó szelepet ekkor korábban megnyitni és későbben elzárni lehet. Ha a (bl) tolattyúban csekély számban elrendezett (11) öblítő levegőlyukak által gondoskodunk arról, hogy az (al) szelep megnyitásakor a légtartány nyomása uralkodjék a keverő térben, akkor a szelepet azon pillanatban nyithatjuk meg, midőn a kipuffogó nyomás egyenlő nagy lett a le-