36707. lajstromszámú szabadalom • Önmagától haladó torpedó reakcziós hajtással

- 6 — egyensúlyt tart, a (26) szelep kinyílik úgy, hogy a gáz a (4) rekeszbe tódul, a honnan a (20) központi csőbe és a (24) csövekbe áramlik azon czélból, hogy arra a vízre hasson, mely a (23) csatornákban foglal helyet; ezen víz kihajtatik, de kiszorításának megfelelőleg újabb víz lép a négy csatornába. a (3) kúp alján lévő nyílásokon át. A víz és a gáz, melyet ily módon a (21) nyíláson át hajtunk ki a torpedót körülvevő vízre erővel hat, ily módon a torpedót nagy sebességgel előremozgatván. A különböző tárgyalt működésekre nézve a következőket kell megjegyeznünk: 1. A (9) térben lévő víz közvetlenül a (39) töltény kinyílása után a (7) kamrában nagyon nagy sebességgel hajtatik és hogy e mellett a (9) térben megmaradt víz fölszine nem marad nagyobb magasságban, mint a milyen magasságban az (53) nyílás van. 2. Mindaddig, míg csak a (9) térben víz marad, a nyomás, mely 'ebben a térben uralkodik, nagyobb lesz, mint a (7) gázelőállító kamrában lévő nyílás. 3. A (71) válaszfal működésének következtében a kiszorított víz nem tud a (9) kamrába visszaáramlani, mely így nyomás alatt álló gázzal marad teli, a mi különben az (53) és (31) kiömlési nyílások különleges 'elrendezésének következménye, melyek megengedik ugyan, hogy a gáz a vízre nyomást gyakorolhasson, de annélkül, hogy az fcnnan kiáramolhasson. 4. Abban az esetben, ha a torpedó czélt téveszt, az tovább halad, mindaddig, a míg a csövekből kiáramló gáz ki nem fogy és mihelyest a belső nyomás a külsőnél lesz, kisebb, mely a (26) szelepet tartja egyensúlyban, utóbbi ismét bezáródik és a torpedó teli marad gázzal és szabályozói segélyével előre meghatározott mélységben folytatja úszását. Ha pedig ellenkezőleg azt kívánjuk, hogy a czélt tévesztett torpedó a tenger fenekére sülyedjen, akkor a (26) szelep kerületére rúgó ütközőt vagy más oly elrendezést helyezünk, mely nevezett szelepet nyitási helyzetében megtartja úgy, hogy mihelyest az egész gáz kiömlött, a (20) csövön át és a (26) szelepen át a víz beomlik, megtölti a (7) kamrát úgy, hogy a torpedó összes kamrái is megtelnek vízzel, mely ily módon automatikusan a tenger fenekére sülyed. Lőporon vagy komprimált levegőn kívül a torpedó lanszirozására még más eszközöket is használhatunk: Tegyük föl, hogy a torpedó egy lanszirozó csőben van elhelyezve, melynek fenekében egy folytonosan izzásban tartott elektromos gyújtó gyertya van elhelyezve; ha már most a torpedót lanszirozni akarjuk, csak meg kell ragadnunk a (70) markolatot, melyben a (28) rúd az (54) hengeren túl végződik és azt oly módon húzzuk meg, hogy a (39) töltényről leszakítsuk; ekkor a működési mód összes fázisai a megelőzőleg leírt módon fognak bekövetkezni; az első gázadag pedig, mely a (20, 24) csövezeten át & lanszirozó cső fenekébe fog áramlani, annyi levegővel fog keveredni, mely 'elégséges lesz a robbantást előidézni; e robbanásnak következménye az lesz, hogy a torpedó ugyanolyan módon lövetik ki, a mint azt komprimált levegő vagy lőpor segélyével eszközöltük. Végül a lanszirozásnak egy újabb fajtáját akkor nyernők, ha egy kanálalakú la-nszirozóra helyeznők a torpedót, erről aztán kivetnők, miközben a (70) fogantyúnál meghúznék; a torpedó így 2.50 m. mélységbe sülyedve, saját eszközei által indulna útnak, minden dörej nélkül oly sebességgel, mely útjának elején ugyan e-gy kissé csekélyebb, de később rohamosan növekedni fog, mihelyest a tehetetlenségi erő legyőzetik. Megjegyzendő, hogy mihelyest a torpedó czéljához ér, a benne elhelyezett robbanóanyag robbanása a torpedóban lévő tiszta acetyléngázét is elő fogja idézni, a mi a torpedó rombolóhatását még fokozni fogja. Magától értetődik, hogy ez a meggyújtás egészen más módon is eszközölhető, pl. egy gyújtó tű segélyével, mely az (59) csúcs tűjével egyidejűleg működik és a mely egy alkalmas gyújtószerkezetre hat.