36707. lajstromszámú szabadalom • Önmagától haladó torpedó reakcziós hajtással
— 5 — mennyiségi kalciumkarbid van elhelyezve; ezen dobozok egymásután a (34) rudakra vannak szerelve, a melyek rugókkal el lévén látva, mindegyike a henger (36) vezetőbordái által a hengertörzs falától távol van tartva oly módon, hogy azok maguk körül elégséges keringési helyet hagynak a víz számára és hogy azonkívül fölső részénél nagyobb tér áll elő azon czélból, hogy a gáz ott helyet foglalhasson; a nevezett dobozok különleges szerkezetűek abban is, hogy alul nehezebbek és így a torpedót oly módon terheljük meg általuk, hogy az előre való mozgása közben ne foroghasson. A (33) dobozok helyükre tétetvén, a hátsó (3) kúpot az (1) főtörzsre csavarjuk és a (37) magától záródó nyíláson át a (28) rúd két részét a (38) rúd összekötés segélyével egyesítjük; ezen egyesítésnek olyannak kell lennie, hogy a (30) szelep jól simuljon szelepfészkéhez, hogy minden közlekedést a (9) és (7) részek között megakadályozzon. A (37) nyílás, mely önműködően záró födővel van ellátva, olyankor zárva van, míg a (40) nyílás a kezdeményező karbidtölténynek (9) térbe való elhelyezése czéljából nyitva van; ezen elhelyezést oly módon eszközöljük, hogy egyrészről nevezett töltény (44) alapjának négyszögletes nyílását a torpedón elrendezett (46) fejre illesztjük és hogy másrészről az (50) lamella csukló tengelyét az (52) összeköttetés megfelelő nyílásába helyezzük. A csukló és az (52) összeköttetés az (51) csap által szolidáris. Miután a teljesen száraz töltényt ily módon elhelyeztük és miután a (9) rekesz vízzel telt meg és a (40) önműködően záró födél által záratik és a lemerülésre szolgáló szabályozók, melyek az (5) és (11) terekbe vannak elhelyezve, megelőzőleg szabályozva vannak azon czélból, hogy egy megelőzőleg meghatározott mély járást kapjon; a torpedó ily módon a kilövésre vagy lanszirozásra elő van készítve. Tegyük föl már most, hogy a torpedó külön e czélra szolgáló lökő vagy lanszi-IOZÓ csőben van elhelyezve, akkor, ha adott pillanatban hátsó részére akár sűrített levegőt, akár lőport hagyunk hatni, az e mellett keletkező nyomás az (56) szelepen át az (54) hengerbe származódik tova és ott az (55) dugattyúra hat az, hátra lökvén abban a pillanatban, melyben a torpedó kilövetik; az (56) dugattyú eltolásának következménye, hogy a (28) rudat maga után húzza, miáltal a (30) szelep kinyílik úgy, hogy a (8) térben foglalt víz egy része kiáramlik és hogy ugyanabban a pillanatban, midőn az (52) hüvely az (50) fémlamellát, mely a (39) kalciumkárbid töltényhez van forrasztva, leszakítja; ezen leszakításnak következménye, hogy a (49) lemezen lévő nyílás fölfödetik és így nevezett töltény belsejébe a víz befolyik és a kalciumkarbidot elborítja; a kalciumkarbidnak vízzel való érintkezése által pillanatnyilag keletkezett acetyléngáz rohamosan a (9) tér fölső részébe nyomul és nyomásával az ugyanazon kamrában lévő víz fölületére hat, mely vizet az alsó (53) nyíláson át a (8) részbe kényszeríti áramlani és innen a (31) nyíláson át a (7) gázfejlesztőbe hajtja. A nagymennyiségű víz, mely ekkor a (7) térbe tódul, elborítja az összes (33) dobozokat és melyeknek kalciumkarbid-tartalma ez által nagy mennyiségű acetyléngázt szolgáltat. A (7) térben a kalciumkarbid szétbontásának megfelelő nagy hőmérsék a gáz térfogatának bizonyos meghatározott idő alatt való megnagyobbodását vonja maga után. Ha pl. föltesszük, hogy 100 kilogramnyi kalciumkarbidról van szó, akkor 10°-nál 6C0 liter acetylén fejlődik másodperczenként, míg 85°-nál 800 liter keletkezik, mely utóbbi hőmérséklet uralkodik rendesen a szétbontás alatt, ha külső hűtést tételezünk föl. Ha szükséges lenne, még sokkal nagyobb hőmérsékletet lehetne elérni es a (7) térben lévő víz elgőzölögtetését előidézni; ebből akkor az következne, hogy az acetyléngáz nyomása a (7) rekeszben a fejlődött vízgőz által tetemesen növeltetnék. Mihelyest a nyomás, mely a (7) gáztartóban uralkodik, a (27) rúgó feszültségével