36693. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék
sorban öt-öt összekötést tartalmaz, amidőn az egyes összekötések több elemből állnak. A végnélküli (J) talp az összes kiviteli alakoknál rugalmas és esetleg hangtompító anyaggal (mint kaucsukkal) lehet bevonva. (M) a kerék agyát és (R) egy kereket jelöl, melynek nem rugalmas közbenső talpát (P) jelöli. A 3 , 5., 8. és 9. ábrákban pontozottan rajzolt (S) vonal egy az aggyal központos közbenső kört jelöl. Az 1. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (P) közbenső talp a többi kiviteli alak közbenső (8 )körével egybeesik. A (T, TI, T2 stb. és a Tu T}, Tf) összekötések, melyek lánczok, kábelek, fém- vagy farészek, vagy más gyakorlatilag véve nem rugalmas elemek által képeztetnek, a rugalmas (J) talp (C, Cl, C2) stb. és Cl, CJ, Cf stb.) pontjain, másrészt a nem rugalmas közbenső (P) talpon ülő és ezen szabadon csúszó (B, Bl, B2 stb.) és (Bl, B}, Bf stb.) megerősítési pontokon csuklósan vagy helytállóan vannak megerősítve " A 3. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (TI, TJ, Tf stb.) összeköttetésekkel váltakozó (T, TI, T2 stb.) összekötések egyrészt, úgy mint a fönt leírt kiviteli alaknál a rugalmas (J) talp (C, Cl, C2) pontjain, másrészt kis (L, Ll, L2 stb.) kapcsoló tagokon vannak csuklósan vagy helytállóan megerősítve. A kapcsoló tagok (B, Bl, B2 stb.) pontokon és (A, Al, A2 stb.) pontokon csuklósan vannak megerősítve. Az 5., 6. és 7. ábrákban föltüntetett kiviteli alakoknál a (T, TI, T2 stb.) összekötésekkel váltakozó (TI, TJ,Tf stb.) összekötések közvetlenül' az (M) aggyal vannak összekötve és pedig (H, Hl, H2 stb.) és (Hl, Hl, H? stb.) küllők segélyével, melyek (E El, E2 stb.) és (El, E1 , E? stb.) pontokon az aggyal és (B, Bl, B2 stb.) és (Bl, B^ Bf stb.) pontokon a közbenső (S) körön szabadon csúszó megerősítő darabokkal csuklósan vannak összekötve. A 8. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a váltakozó összekötések kétkarú (G, Gl, G2 stb.) emeltyűkkel csuklósan vannak öszszekötve. mely emeltyűk a keréktengely körül elforgathatok és végeiken a (B, Bl5 B1 , Bj stb.) megerősítő részeket tartják; a 9. ábra szerinti kiviteli alaknál a (T, TI stb.) összekötések egyrészt a (J) talpon és másrészt a küllőszerű (H, Hl) összekötő rudakon vannak megerősítve. Mint az a föntebbiekből kitűnik, a találmány tárgyát képező kerék két jellemző sajátsággal bír, melyek a következők: 1. (T, TI, T2 stb.) összekötések alkalmazása, melyek zeg-zugszerűen (hálót képezve) a rugalmas (J) talp, valamint ezen talp és az agy között, az utóbbival központosán elrendezett közbenső (S) kör között vannak elrendezve. Ezen zeg-zugszerű összekötések elméletileg véve, végnélküli összekötő hálót képeznek, azonban az összekötéseket a gyakorlatban nem kell összefüggően elrendezni. A hálónak csak oly szerkezettel kell bírnia, hogy a keréktalp deformálásánál ezen talp ne legyen meghosszabbodásra vagy megrövidülésre igénybe véve. A (T, TI, T2 stb.) összekötések elemeinek hosszát az illető sor elem számával megfelelő viszonyban méretezzük és határozzuk meg. Másrészt a közbenső (S) kör méreteit is az illető sorban elrendezett (T, TI, T2 stb.) összekötések számához képest határozzuk meg. «Az összekötés eleme» alatt azon egyenes vonalú rész értendő, mely a rugalmas talp és a közbenső (S) kör között terjed. Az összekötések nyomásnál vagy húzásnál működnek, aszerint, amint mereven vagy hajlékonyan vannak elrendezve és aszerint, amint kezdeti feszültséget vagy kezdeti nyomást kaptak. A (J) talpon alkalmazandó megerősítési helyek legkisebb számát a kerék szilárdsága és stabilitása határozza meg, míg egy sor összekötéseinek legnagyobb számát a (J) talp és a közbenső (S) kör közötti távolság korlátozza. így például, — kapcsolatban a mondottakkal, — nem ajánlatos a talpon tíznél kevesebb megerősítési pontot és soronkint kilencznél több összekötést elrendezni. Ezen határszámok között az összes, tetszés szerint választott számviszonyok, gyakorlatilag véve, kedvező eredményeket adnak; azonban ajánlatos czélszerűen oly számviszonyokat választani, melyek a legszabályosabb deformálásokat eredményezik.