36669. lajstromszámú szabadalom • Áramfordító polus elektromos gépekhez

— 2 — kivánt irányú és alakú eredő kommutáló mágneses mezőt eredményezi. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának néhány kiviteli alakja van bemutatva. Az 1. ábrán az áramfordító pólusban kiképezett (a) hasítékok egyenlő szélességűek és mélységűek, azonban a pólus középvonalához képest akként vannak nem szimmetrikusan szétosztva, hogy a pólus mágneses anyaga több fogat alkot, melyek vastagsága a pólust határoló körív irányában egyik oldalról a másik felé tetszőleges módon nő vagy fogy. E hasítékok alkalmazásával egyrészt a keresztben mágnesező erővonalak elleni mágneses ellenállás fokozódását érjük el, másrészt pedig* az áramfordító pólusmező alakját a hasítékok nem szimmetrikus szétosztásával oly módon változtatjuk, hogy annak indukáló hatása a kevésbbé megszakított oldal felé erősebb lesz. E szerint a jelen találmány értelmében az áramfordító pólus mágneses anyagában lévő hasítékok száma és szétosztása szerint e pólus mágneses mezőgörbéjének tetszőleges alakot lehet adni. Egy másik, az előbbihez hasonló kiviteli alakot mutat a 2. ábra. Az (a) hasítékok nem szimmetrikus szétosztása itt azzal van létrehozva, hogy e hasítékok különböző szélességgel vannak kiképezve úgy, hogy a megmaradt mágneses anyagból álló fogak a hatástalan hasítékokhoz viszonyítva, itt is a pólust határoló körív irányában egyik oldalról a másik felé vastagságuk tekintetében tetszőlegesen nőnek vagy fogynak. Az áramfordító pólusmező indukáló hatása tehát itt is a kevésbbé megszakított oldal felé nő. E mellett maguk a fogak egyenlő szélességűek lehetnek, vagy lehet, a mint ez épen a 2. ábrán látható, a hatást az 1. ábra szerinti elrendezéssel való egyesítés útján még fokozni, a mennyiben ugyanis a hasítékoknak a kisebbedő szélességen kívül növekedő, egymástól való távolságot is adunk. A hasítékokat, ha az valamely okból kívánatosnak mutatkoznék, mágneses szempontból hatástalan anyagokkal lehet kitölteni. Mindkét föntebb ismertetett kiviteli alaknál az áramfordító pólus vagy egyetlen szilárd egészet képezhet a mágnestokkal, vagy külön darab gyanánt tetszőleges módon beilleszthető a tokba vagy megerősíthető a tokon. Ahelyett, hogy az áramfordító pólust nem szimmetrikusan szétosztott hasítékokkal lássuk el, lehet azt váltakozva mágneses és nem mágneses anyagból oly módon fölrétegezni is, hogy az egyik pólusoldal felé- a mágneses anyag legyen túlsúlyban, míg a másik pólusoldal felé a nem mágneses anyag a mágnesest túlhaladja, mi mellett a rétegezési hasítékok az armaturavezetők irányában haladnak tova. A 3. ábra egy ilyen elrendezést mutat egyik kiviteli alak gyanánt. Az áramfordító gólus itt egy (b) alaptestből áll, mely vagy egyetlen merev darabot alkot a mágnestokkal, vagy pedig külön darab gyanánt tetszőleges módon köttetik össze a tokkal. A (b) alaptest, jobboldalán ki van vágva úgy, hogy csupán egy aránylag széles (c) fog nyúlik az armaturafölület közelébe. A pólustest egész tömegéhez viszonyítva, nagy kimetszés váltakozva (d) mágneses és (e) nem mágneses anyaggal van kitöltve, mi mellett a nem mágneses anyag relatív mennyisége balról jobbfelé folytonosan nő. A 3. ábrán ez az által jut kifejezésre, hogy a nem mágneses anyag a jobboldal felé folytonosan szélesebbé váló fekete (e) csíkokkal, a mágneses anyag pedig az ezek közt fekvő világos (d) csíkokkal van jelezve. A 4. ábrán a találmány tárgyának olyan kiviteli alakja van bemutatva, melynél az egész pólustest váltakozva, mágneses (d) és nem mágneses (e) anyagból úgy vanfölrétegezve, hogy a nem mágneses (e) anyag balról jobb felé tömege tekintetében relatíve nő. Tehát itt is: el van érve az áramfordító pólusmező görbéjének kivánt alakítása. Különleges kiviteli alakot nyerünk, ha a leírt elrendezések valamelyikénél a mágneses szempontból hatástalan anyag helyett, vagy ez anyagon kívül olyan anya-