36669. lajstromszámú szabadalom • Áramfordító polus elektromos gépekhez

- 3 -gokat ágyazunk közbe, melyeknek mágneses vezető képessége a pólus többi anyagáétól különbözik, melyek azonban ennek daczára bizonyos permeabilitással bírnak. A pólus ez esetben különböző mágneses vezetőképességű anyagokból lépcsősen úgy rétegezhető föl, hogy az áramfordító pólusmező görbéjének alakja a kivánt módon befolyásoltatik. Az 5. ábra egy további kiviteli alakot ábrázol, melynél az 1. és 2. ábrákon bemutatott (a) hasítékok helyett az áramfordító pólus testének mágneses anyagában keresztülmenő (f) lyukak vannak úgy elrendezve, hogy vagy a lyukak nagysága, vagy azok száma, egyenlő pólusívhosszakra Vonatkoztatva, balról jobb felé nő és így a lyukak közt megmaradó fogalakú részek balról jobb felé szélességük tekintve fogynak. A lyukak alakja nem játszik itt szerepet, lehetnek a lyukak köralakúak, hosszúkásak vagy tetszőleges más alakúak. Ahelyett, hogy — mint föntebb ismertettük •— a pólustest fölépítésére olyan anyagokat is fölhasználjunk, melyeknek mágneses vezető képessége a pólus többi anyagáétól különbözik, azonban ennek daczára aránylag jó, lehet, a 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknak megfelelően, a pólust vagy egyenes vonal mentén vagy tetszőleges görbe alakjában görbülve úgy lemetszeni, hogy a pólus és az armatúra közti léghézag a pólust határoló körív mentén haladva, az egyik oldalról a másik felé nő. Ez elrendezés hatása teljesen megfelel a különböző mágneses vezetőképességű anyagból összetett pólustest hatásának. A keresztben mágnesező erővonalak mindkét esetben egy mágneses ellenállás előre kapcsolásával csökkentetnek, az első elrendezésnél az egyik pólusoldal felé csökkenő mágneses vezetőképességgel bíró anyag által, míg az utóbbi elrendezésnél az egyik oldal felé nagyobbodó léghézag folytán. Mindkét elrendezésnél továbbá az áramfordító pólusmező görbéjének alakja a kivánt módon az által módosul, hogy a pólusban az erővonalak sűrűsége a pólus egyik oldalától a másik felé, a pólust határoló körív mentén fogy, az első kiviteli alaknál a pólus anyaga fogyó mágneses vezetőképességének megfelelően, a második kiviteli alaknál pedig a légréteg nagyobbodásának megfelelően. Tehát itt is nő az áramf ordító pólus indukáló hatása az egyik oldalról a másik felé. Ez elrendezés hatásának erősbülése azáltal idézhető elő, hogy ezt a fönt ismertetett kiviteli alakok valamelyikével egyesítjük, a mennyiben ugyanis a különböző nagyságú léghézag alkalmazásán kívül az áramfordító pólus mágneses anyagának hasítékokkal, lyukakkal, vagy mágneses szempontból hatástalan anyaggal való, fönt ismertetett megszakításait is alkalmazzuk, hogy az áramfordító pólusmező görbéjének alakjára nagyobb befolyást érjünk el. Nem föltétlenül szükséges, hogy az áramfordító pólus mágneses anyagát úgy oszszuk el, hogy annak mágneses mezeje folytonosan nőjjön, illetőleg fogyjon. Sőt némely esetben előnyös lesz, ha az áramfordító pólusmező nem lesz folytonos, hogy a neutrális zónában a főpólusoktól származó mező lesetleges egyenetlenségeit kiegyenlítsük. Ugyanúgy a 6. ábrán föltüntetett kiviteli alak alkalmazásánál bizonyos esetekben a léghézag nem 'egyenletesen, hanem más viszony szerint fog növekedni, aszerint, a mint azt a számítás megadja. A jelen találmány alkalmazási köre a 4. ábrán látható kiviteli alak kivételével úgy tömör, mint lemezes áramfordító pólusokra terjed ki. A leírt áramfordító pólusok azonkívül nemcsak egyenáramú gépeknél, hanem tetszőleges fázisszámmal bíró kommutátoros váltakozó áramú gépeknél is előnnyel alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Áramfordító pólus elektromos gépekhez, az által jellemezve, hogy a póluson a gép tengelyével párhuzamos irányban keresztülmenő lyukak, hasítékok vagy mágneses szempontból hatástalan anya-