36587. lajstromszámú szabadalom • Generátor gáznak szénből, főkép porszénből, bitumenes szénből való fejlesztésére

— 2 -külső (50) rostély oly henger-alakkal bír, melynek alkotói egyenesek; az egyes gyűrűalakúau körülfutó rostélypálczák zsaluszerüleg sorakoznak egymás fölött s a köztük lévő kellő széles hézagokon keresztüljut a levegő a tüzelőanyagba; a gázfejlesztőbe e levegő középen alúl lép be és a tulajdonképeni fejlesztő tér alatt az akna kerülete felé szétoszolva (1. a nyilakat) jut a külső rostéiyhoz. Az (50) rostély alsó (51) része csuklós és az ábrabeli pontozott helyzetbe elforgatható, mire az így keletkezett nyíláson keresztül a tulajdonképeni fejlesztő tér fenekén összegyülemlett hamu és salak eltávolítható. A belső (52) rostély vízzel hűtött lapos csövekből áll, melyek egyes menetei, hasonlóan a külső rostéiyhoz, egymást zsaluszerűen túlfödik, miáltal megakadályozzuk, hogy a gázáram el nem égett szenet ragadjon magával; a lapos csőspirálisból álló belső rostély a gázgyújtó (53) teret veszi körül. A levegő és az égéstermékek az (54) fejlesztő téren keresztül vízszintes irányban haladnak. A 3. ábrán látható foganatosítási alak abban külömbözik az épen ismertetett berendezéstől, hogy az (54) fejlesztő tér alúl kiszélesedik és pedig azáltal, hogy lefelé fokozatosan nagyobb átmérőjű rostélypálczákat alkalmazunk. A 2. ábrabeli foganatosítási alak szerint a fejlesztő tér fönt is kiszélesedik; a kiszélesedő helyeken természetesen a szénréteg vastagabb, illetőleg csak a fölső kiszélesbített részt tölti ki még el nem égett tüzelőanyag, míg az alsó részben a megvastagodott réteg kizárólag hamuból áll. A szénréteg fölső megvastagítása ott, hol a széu égni kezd, a túlságos nagy mértékű, esetleg káros levegőáramlásra gátlólag hat. A levegőbevezetést és szabályozás módját az 5—8. ábrákból érthetjük meg. Tudvalevőleg a gázgenerátorok kedvezőtlenül működnek, mihelyt a hőmérséklet a fejlesztő térben sülyed s a generátor igénybevétele kisebb a rendesnél; szükséges, hogy a rostély fölületegységére eső terhelés lehetőleg állandó maradjon s hogy a követelmény betartható legyen, kell, hogy a terhelés változása szerint a rostélyfölületet csökkenthessük, ill. növelhessük. A találmány szerint a rostély és gázfejlesztő tér több övre van beosztva, mely övek a levegőbevezető nyílásokkal tetszés szerint kapcsolatba hozhatók vagy ezektől elzárhatók. Az egyes övek ki-, ill. bekapcsolására harangok szolgálnak, melyek külön-külön emelhetők vagy sülyeszthetők; emez (55) harangok a külső rostélyt veszik körül és czélszerűen úgy függeszthetők föl, -hogy velők a rostélytér egyes öveit egymásután hozzuk kapcsolatba a levegőbevezetéssel, úgy hogy a gázfejlesztő mindenkori igénybevételének megfelelő számú öveket hozhatunk működésbe és e mellett mégis az üzemben lévő egyes öveknek igénybevétele a gázfejlesztő változó összmegterhelése daczára majdnem állandó marad. A harangok egymástól függetlenül is nyithatók vagy zárhatók, amiért is az egyes övektetszés szerinti sorrendben kapcsolhatók be vagy ki. A leírt berendezésnél bitumenes tüzelőanyag használata alkalmával az a kellemetlen körülmény lép föl, hogy a fejlesztett gáz alapos és körülményes tisztítás nélkül mótoriizemre nem alkalmas, mivelhogy a nyers gáz hátrányos alkatrészei a vezetékekben, különösen pedig a szelepeknél eltömődést okozhatnak. E végből már több oly eljárás vált ismeretessé, melyek szerint a nyers gázt egy második tűzhelyen vezetjük keresztül, miáltal a kátránygőzök fölbontatnak és a gáz kellő mértékben megtisztulva, mótorüzemre is alkalmassá válik. Mindez ismeretes eljárások ama hátránnyal járnak, hogy a kátrányos alkatrészek fölbontásához szükséges hőmérséklet a tisztító övben csakis a gázgenerátor teljes igénybevétele mellett érhető el, miért is a kisebb igénybevétellel együttjáró hőmérsékletcsökkenés következtében a kátrányos alkatrészek fölbontása bizonytalan és tökéletlen. E hátrányokat a találmány szerint azáltal szüntetjük meg, hogy a meredeken vagy egyenest fölfelé menő rostélyok közé bezárt