36440. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromos úton állított jelzőkhöz

— 2 tánál szabadon ereszti és a (12, 17 és 18) mótorvezetékek között levő (10) átkapcsolót befolyásolja. A (28) jelzőkart a (27) elektromágnesből és (26) kapcsolórúdból álló elektromágneses kötés, fogaskerék áttevés és egy (24) emelő útján köti össze a (23) mótorfegyveizettel és a (24) emelő lefelé mozgásánál állítja azt szabadra. Maga a mótor akként van két (17 és 18) vezeték közé kapcsolva, hogy a (17) vezetéken jövő áram hatása alatt a (24) emelő lefelé mozog (szabadra áll), ellenkezőleg a (18) vezetéken jövő áram hatása alatt ellenkező mozgást végez (a tiltóállásba jut.) A mótor átkormányzására különböző kapcsolások alkalmazhatók, többek között olyanok js, melyeknél a motort relaisk kötik össze a (17 és 18) vezetékekkel. Példáknál egyszerűség okáért a motornak két (21 ós 22) fegyverzettekercselése van, mely a (23) fegyverzet egyik keféjével és a (20) mótorátkapcsolóval akként van öszszekötve, hogy a (24) emelő által állított (20) átkapcsoló helyzetének megfelelően a (21) tekercselést a (17) vezetékkel és a (22) tekercselést a (18) vezetékkel kösse össze. A másik kollektorkefe az áramforrás (3) sarkával a földön át van kapcsolva. Az áramforrás (2) sarka és az (5) elektromágnes között (bekapcsolt (4) áramzáró létesít az (5) elektromágnes és a jelzés megadására befolyást gyakorló egy vagy több szerkezet között függőséget, tehát esetleg több oly áramzáró által is helyettesíthető, mely az ellenőrzendő fölépítményi részek (váltók stb.) állásától függ. Mikor a jelzett részek rendben vannak, a megfelelő áramkörök — tehát a (4) áramzáró is — zárva vannak, a (5) elektromágnes a (2. 4, 5, 14, 9, 16, 3) földrekapcsolt (3) sarkok által képezett áramkörbe van kapcsolva, a (6) fegyverzetét meghúzza, a (7) jelző állítóeinelő elreteszelését megszünteti és a (10) áramzáró útján a (17) vezetéket (szabadra állító vezetéket) a (12) kontaktussal (1. és 2. ábra) köti össze. A (7) jelzőállító emelő és az evvel kapcsolt (8 és 9) átkapcsolok átállításával az (5) elekromágnest gerjesztő áram a (9) ponttól a (15, 19, 27) kapcsolás által képezett úton megy a földrekapcsolt (3) sarokhoz, egyúttal záródik az (1, 11, 8, 12, 10, 17, 21, 22, 3) mótoráramkör és a jelzőkar szabadra áll. A 3. ábra a mótoráramkört a jelzőkar mozgása közben ábrázolja. A (20) mótorátkapcsoló kezdetben a (22) tekercselést kapcsolja a (18) vezetékhez és mikor a jelzőkar a szabad állásba jutott, (4. ábra) a (21) tekercselést kapcsolja a (17) vezetékről, úgy, hogy a mótor megáll. Most már a jelzőkar visszaállítását ép úgy mint az ismert jelzőállító berendezéseknél akár a kapcsoló áramkörnek megszakításával (pl. a (4) áramzáróval, 1. ábra), akár pedig a jelzőállító emelőnek átállításával lehet végezni, míg azonban az ismert berendezéseknél a kapcsoló áramkör megszakítása csakis azt idézheti elő, hogy a jelzőkar a mozgatótagból kikapcsolódott, ennél a berendezésnél a mótor visszafelé forgását is megindítja, a mennyiben a leeső (6) fegyverzetemelő a (10) átkapcsoló útján a (18) visszaállító vezetéket köti össze az áramforással és az 5. ábrán látható (1, 11, 12, 10, 18, 22, 23, 3) áramkört létesíti. A jelzőkart tehát a mótor használatával nem csak egyetlen pontról, hanem több tetszőleges pontról, még pedig az adott esetnek megfelelően a közös (5) elektromágnest befolyásoló kézi vagy önműködő áramzáró útján lehet állítani. Ugyanezt a czélt az (5) elektromágnes alkalmazása nélkül akkor is elérhetjük, mikor a (17 és 18) mótorvezetékbe (33, 34 és 55) áramzárókat (6. ábra) kapcsolunk be, melyeket az ellenőrzendő berendezések közvetve (33, 34) vagy közvetlenül (35) mozgatnak. A jelzettt (33, 34) áramzárók ismert módon ellenőrző elektromágnesek hatása alatt állanak, míg a (35) áramzárót közvetlenül befolyásolja a váltónyelv, de úgy ez, mint a (33 és 34) áramzáró csakis akkor engedi meg, hogy a (17) állítóvezeték a (8) áramzáróhoz kapcsolódjék, mikor a váltó rendben vau. Az egyik vagy másik l áramzáró átállásánál a (18) visszaállító vezeték kapcsolódik be. Hasonló módon hoz-