36201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és hőléggép mótorikus erőnek hevített levegővel való létesítésére

zódik. A (28) kipuffogó csövet egy kaucsukkal impregnált (76) zsákkal (8. ábra) látjuk el, hogy a kipuffogás alkalmával hirtelen, túlerős lökések elkerültessenek. A szabályozás úgyis történhetik, hogy a regulátort az (5) és (6) szívó szelepekre hagyjuk behatni, hogy ekként a kompressziós szivattyúba jutó levegőmennyiséget szabályozhassuk. Az előzőkben a gépnek oly foganatosítási alakját írtuk le, mely szilárd vagy folyékony égési anyag számára van berendezve. Természetes azonban, hogy a gép működtetésére gázalakú vagy illó folyékony égési anyag is használható. A 3—5. ábrákban a gépnek ily foganatosítási alakja van föltüntetve. A 3. ábra a gép függélyes metszete. A 4. ábra metszet a 3. ábrának A—B vonala szerint. Az 5. ábra metszet a 3. ábra C—D vonala szerint. A 3. ábrában (a) a mótorhenger és (b) a kompressziószivattyú; a (d) túlhevítő csövek (4. ábra) ezen esetben a függélyes (77) hengerben (4. és 5. ábrák) vannak elrendezve. A (78) oszlopon (3. ábra) megerősített (b) kompresszor az (5) és (6) szelepszekrényekkel van ellátva, melyek a (9) vezetékkel vannak összekötve, mely a komprimált levegő és a kiszorított víz keverékét a (78) oszlop belsejébe vezeti. Az ezen oszlopban elrendezett (79) úszó (5. ábra) a víz kifolyatását eszközli és ekként a már említett elkülönítő készüléket mintegy helyettesíti. Megemlítjük, hogy a gép bármily égési anyaggal való táplálásánál atmoszférikus levegővel vagy bezárt levegővel egyaránt működtethető. Az utóbbi esetben az ellennyomás a kompresszort tápláló tartályban (3 4 5) atmoszférát tehet ki, a mi bizonyos esetekben előnnyel járhat. Ezen esetben a kipuffogó levegőt elvezető vezetékben egy hőcserélő készüléket rendezünk el, mely a kipuffogtatott levegő hőjét a kompresszorból jövő és az (a) mótorhengerbe áramló levegővel közli. Ezen hőcserélő készülék hasonló lehet a (77) oszlopban elrendezett hevítő készülékhez. Ezen készülék egy csőnyalábból áll, melynek csöveiben a kompresszortól jövő hideg levegőt alulról fölfelé áramoltatjuk, míg a csövek körül fölülről lefelé a motorból kipuffogtatott meleg levegőt vezetjük. Ezen ellenáram következtében a nagy nyomásra komprimált levegő, mely a túlhevítő felé áramlik, erősen fölhevíttetik, míg a kisebb nyomással bíró, a kompreszszor felé tartó levegő, tetemesen lehűl. A teljes lehűlés egy segédhőcserélő készülékben, melyben hideg vizet áramoltatunk, vagy pedig a kompresszornak az 1. ábra nyomán már leírt lyukasztott (2) lemezeinél következik. Eddig a részek miben sem különböznek a leírt foganatosítási alak részeitől. Az eltérés a (77) oszlopra szerelt (80) hengernél veszi kezdetét, mely később leírandó módon az 1. ábrában látható túlhevítőt helyettesíti. Ezen (80) henger a (81) tengely (3. ábra) által működtetett öt szeleppárral (5. ábra) van ellátva, melyek ugyanúgy vannak elrendezve, mint a 2. ábra nyomán leírt szelepek. A (80) henger kettős hatású lévén, mindegyik végén egy-egy hasonló rendeltetésű szelep van elrendezve. A (82) szelepek gazométerből, generátorból jövő gázt vagy porlasztott szénhydrogéneket bocsátanak be. A (83) szelepek, melyek az előbb említett szelepekkel átellenben fekszenek, a bebocsátott gáz elégetéséhez szükséges levegőt bocsátják be. A (84) szelepek az égési termékek kibocsátására, míg a (85) szelepek a komprimált levegő bebocsátására szolgálnak. A (86) szelepek ezen levegőt a munkakifejtésután kibocsátják. Ezen szelepek helyett természetesen tolattyúkat vagy más hasonló hatású elemeket is alkalmazhatunk. A leírt elrendezés következtében a (80) henger két ütemben működik, nevezetesen az egyik ütemnél robbanó motorok hengere módjára, a másik ütemnél pedig komprimált levegő által működtetik. Ezen utóbbi