36201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és hőléggép mótorikus erőnek hevített levegővel való létesítésére

ütemnél tehát gőzhenger módjára működik és így tovább. A robbanó gázt és az elégetéséhez szükséges levegőt a (87) dugattyú szívja, be, lehet azonban ezen czélra külön szivattyút alkalmazni. A gyújtás ugyanúgy történik, mint a szokásos explóziós motoroknál, pl. elektromos szikra segélyével vagy más ismert módon. Az előzőkből következik, hogy 1. a szükséges hő létesítésével egyidejűleg mechanikai munka végeztetik, mely a mótortengelyre vitetik át. 2. Nagy mennyiségű hő fejlesztetik és ez a komprimált levegő túlhevítésére fordíttatik. Ezen folyamatok a következő módon mennek végbe: A hengerben fejlődő hő három részre oszlik: Az egyik rész mechanikai munkává alakul át, a mint ezt már említettük. Egy másik rész a henger falai által vétetik föl. A harmadik részt az égéstermékek ragadják magukkal. Ezen égési termékek a (84) szelepeken áramolnak ki, hogy ezután a (88) csövön át a (77) túlhevítővel fölső részébe jutván, ezen átáramoljanak. Az 5. ábrában a csővezetékek a 3. ábra C—D metszési síkja fölött lévén, voltaképen helytelenül vannak berajzolva, a mi azonban szándékosan történt, hogy az áramlás jobban szemléltessék. Az égéstermékek a (77) túlhevítőben lefelé szállanak és a (89) nyíláson át (3. ábra) kéménybe vagy tetszőleges csővezetékbe jutnak. A leírt gépnél még szükséges, hogy az égéstermékek melege haszncsíttassék, a mint ezt az 1. ábrában leírt (d e) túlhevítőnél láttuk. Ezen czélból a komprimált levegőt, mely a (78) elkülönítő oszlopban gyűlik össze, a (90) csövön keresztül (5. ábra), valamint a (91) nyíláson át (4. ábra) a (77) oszlop aljába vezetjük. A levegő ezután a (d) csövekben fölfelé áramlik és fölhevítetten a berendezés körülményeihez képest változtatható hőmérsékkel a (77) oszlop fölső süvege alá áramlik, hogy ezután ebből a (92) csövön keresztül a munkahenger elosztó kamrájába jusson, mely a levegőt a (80) munkahengerbe bocsátja, a hol az a robbanástól eredő hővel meggazdagodva, munkát végez, ezen körülmények között a munkahengerben ezen levegő csak kevéssé expandál. A munkahengerből a levegő a (86) szelepen és a (93) csövön keresztül a (94) oszlopba áramlik. Ezen oszlopba, mint az az 1. ábra nyomán leírt gépnél gőzt vezethetünk be, vagy pedig az oszlopot egy második túlhevítővé képezzük ki, hogy közbenső fölhevítés mel! lett háromszoros vagy négyszeres expanziót lehessen létesíteni. A meleg levegő ezen oszlopból a (95) csövön keresztül az (a) mótorhengerbe áramlik, mely itt alacsony nyomású henger gyanánt szerepel. Ezután a levegő a (96) csövön keresztül a szabadba jut. Ha ezen kipuffogó levegő még jelentékeny hőt tartalmazna, akkor ezt a már említett módon hasznosítjuk. A lendkerék ezen föltételek mellett úgyszólván fölösleges, a miért is ezen gép hajók hajtására kiválóan alkalmas. Hogy a hőközlést megkönnyítsük, az 1. és 4. ábráktan föltüntetett túlhevítők csöveit- egész hosszúkban csavarodó menetekkel és belsejükben egy maggal látjuk el. Ezen túlhevítőknél, melyekben közel 15 atmoszféra vagy még nagyobb nyomás és 500—600°-nyi hőmérsék uralkodik, megtörténhetik, hogy a csövek izzó állapotba jutva, msgrepesztéssel veszélyeztetnek. Ennek megakadályozására a 6., 7. és 8. ábrákban föltüntetett elrendezést alkalmazzuk; a 6. ábra a tűztér függélyes metszete a 7. ábrának E—F vonala szerint; a 7. ábra metszet a 6. ábrának G—H vonala szerint; a 8. ábra oldalnézet. A (98) csőgyűrű (6. és 7. ábrák) a (99) cső segélyével a (100) üvegtartállyal van összekötve, mely egyszersmind thermomé-I ter gyanánt szolgál. Ugyanis a (98) cső' gyűrűben lévő levegő kiterjeszkedvén, ki-