35901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előkezelésnek ki nem tett egyéb terményszemek, pl. kukoriczaszemek gyors gőzölésére a szesz és élesztőgyártás czéljaira
Megjelent 1906. évi június hó 155-én. MAŰY. t j|gí KIR. SZABADALMI WlÉ H1 VATAí SZABADALMI LEI RAS 35901. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás előkezelésnek ki nem tett egész terményszemek, például kukoriczaszemek gyors gőzölésére, a szesz- és élesztőgyártás czéljaira. HÜBNER HENRIK ALBERT SZESZFŐZŐ KLINZYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 27-ike. Eddigelé a szesznek ós élesztőnek magvas terményekből, mint rozsból, árpából, kukoriczából stb. való előállításánál a szemeket a gőzölőben lassan bocsátják vízbe és kezdetben a légcsap vagy a buvólyuk nyitva tartása mellett alul gőzt vezetnek be, úgy hogy tehát a főzés kezdetben rendes nyomás mellett történik és csak ezután, — egy vagy több óra lefolyása után, — növelik fokozatosan a nyomást, teljesen vagy félig nyitott légcsap mellett, két egész három atmoszférára. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező eljárás értelmében az anyagot egyszerre gyorsan öntjük a forró vizet tartalmazó gőzölőbe és alulról azonnal, a gőzölő légmentesen elzárt állapotában, gőzt bocsátunk be, úgy hogy a nyomás rögtön két egész három atmoszférára emelkedik. A nyomást végül, úgy mint az eddigelé is szokásos volt, négy atmoszférára növeljük, rövid ideig ezen fokon hagyjuk és azután gyorsan kifuvatjuk. Ily módon a gőzölés időtartamát lényegesen megrövidítjük, amennyiben utóbbi a találmány tárgyát képező eljárásnál rendesen egy óránál kevesebbet, gyakran csak 25 egész 40 perczet tesz ki. A gőzölési folyamatnak 10 egész 15 percczel való további megrövidítését az által érhetjük el, hogy a gőzölőbe időnként a fölső gőzcsövön át is gőzt vezetünk be. , Ezen esetben a fölülről és alulról hatógőzj nyomás egymást egyensúlyban tartják és a I gőzölő tartalma nyugalomba jön. Ha ezután a fölső gőzszelepet ismét elzárjuk és a gőzölő fölső részében Összegyűlt gőztalégcsövön vagy a biztosítószelepen át kiáramolni hagyjuk, akkor a tömeg élénk mozgásba jön, miáltal a gőzölési folyamat tényleg gyorsíttatik. Az említett kezelést a gőzölés alatt kétszer, egész háromszor megismételjük. Ha valamely ok folytán nem ajánlatos a végnyomást négy atmoszférára növelni, mint például az élesztőgyártásnál, könnyen széteső magvas termények földolgozásánál, vagy mert a kazán nem tudja ezen nagy nyomást rendelkezésre bocsátani, akkor az új eljárást ezen esetben is előnyösen alkalmazhatjuk, a mennyiben most a gőzölést csak két vagy három átmoszféra nyomás mellett végezzük, a mi a folyamat időtartamát megfelelően meghosszabbítja. A föntvázolt eljárás főelőnye a gőzölési időtartamnak az eddigelé szükséges időtartam 7s egész 1 /4 részére való megrövi-
