35830. lajstromszámú szabadalom • Lapátforgató

— 2 — nálható, midőn is ez közönségesen a zongora hangjegytartóján nyugszik. Az állvány továbbá zenekarállványon, a szék támlájára, vagy más alkalmas magaslatra is fölakasztható, amennyiben a támla, vagy hasonló egy kapocsnak két (bl) és (b2) lapja közé illeszthető, amely kapocs a (b) csukló közelében van. Az állvány (Al) mellső részének íao) középsőkeretrészén egy hajlított rúd van (a)-nál csuklósan megerősítve, míg a forgócsap csapágya (Al) csavar nyomását rugalmasan veszi föl. Ez a rúd úgy van elrendezve, hogy alsó vége az (a2) nyúlvány két vagy több kampószerű üregeinek egyikébe rúgósan kapaszkodhat, mely nyúlványnak alsó vége az (ao) középtámaszon van megerősítve. Ha a rúd az (a2) kampótól megszabadul, úgy az (a3) jelzett alakot és helyzetet veszi föl, mint az a 2. ábrán pontozott vonalakkal van föltüntetve. Ha tehát a kottát lapjainak középhajtásával a hajlított rúd alá helyezzük, ós utóbbit alsó végével az (a2) nyúlványba bekapcsoljuk, úgy az a kottát erősen tartja és a lapforgató működését az alábbiakban leírt módon helyesen teljesítheti. Az állványszerkezet azért bír bizonyos fontossággal és azért kell azt részletesebben leírni, mert arra szolgál, hogy a hangjegylapokat és a forgatószerkezetet egymáshoz képest a helyes működési helyzetbe hozza. Az állványnak szállíthatóvá tételére az alsó (a4) kerettagokat a velük csuklósan kapcsolt (a6) csuszkának az (ao) középrészen való felcsusztatása által fölcsapjuk, ezáltal ugyanis az (a4) kerettagok az (a5) oldalrészek alsó végei körül elfordulnak, az (a5) oldalrészek pedig viszont az elülső (Al) részen az (ao) középrész fölső vége körül elfordulva egymás fölé húzódnak addig, míg oldalt az (ao) középrészre nem fekszenek. Az (A2) részen az (a5) oldalrészek csuklósan, közvetlen egymáshoz vannak kötve és ugyancsak fölfelé behajlíthatok. A forgató szerkezetnek (c) kerete az állvány fölső részén van fölerősítve. A kereten egy rövid (d) orsó van elrendezve. Az orsón (el, e2... e8) karok szabadon forgathatók. Ezen karok mindegyike a belső végén két füllel van ellátva, amelyek úgy vannak hajlítva, hogy síkjaik egymással párhuzamosak és a (d) orsó mindkét fülön keresztülnyúlik. Mint az 5. ábrán látható, az egyes (el, e2...e8) karok fülei a (d) csapon szimmetrikusan vannak elrendezve és egymásra simúlnak. Ily módon ezen rövid orsón tetemes számú szabadon forgatható kar helyezhető el, anélkül, hogy a karok középvonalának a szabályszerű forgási síkból való kitérése lehetséges lenne. Az (el.. .e8) karok fölső végén (f) forgatók vannak elrendezve, melyek mindegyike egy (fo) kapoccsal bír. Hogy ezen kapcsok egymást el ne födjék, minden következő (f) forgató hosszabb mint a megelőző. Az (el.. ,e8) karok mindegyike egy fölfelé álló (h) nyúlvánnyal bír, és ezen nyúlványok hosszai bizonyos darabbal lépcsőzetesen nőnek (1. és 5. ábra). Ezen nyúlványok végei két (gl, g2) kar végeinek hatáskörében feküsznek, mely karok a (G) mozgatószerkezeten foglalnak helyet. Utóbbi a (g3) anyával bír, mely az (i) orsó csavarmenetébe nyúlik és ezáltal a (G) hajtószerkezetet arra késztetheti, hogy (j) keret szárai között, melyek körülveszik, lefelé haladjon. A (j) keret, melynek oldalai hullámosak, hogy könnyüségük mellett kellő merevek legyenek, úgy van elrendezve, hogy az (i) orsónak fölső (il) és alsó (i2) csapjai körül forgatható. A (j) keret alsó végén a két akasztófoggal ellátott (jl) tárcsa van megerősítve (5. és 8. ábra), melynek segélyével a (j2) rúgós kilincs a (j) keret visszafelé való forgatását megakadályozza. A (j) keret fölső végén is van egy két foggal ellátott (j3) tárcsa fölerősítve. A hajtó erő ezen két fogra váltakozva hat, mely hajtóerő a hangjegylapot a következőképen forgatja: Az (il) csapra, mely az (i) orsó folytatását képezi, a (k) kerék van lazán ágyazva és ezen kerék alsó fölületén a (kl) rúgós kilincs van megerősítve, melynek vége váltakozva a (j3) tárcsának majd egyik, majd másik fogával jön érintkezésbe stb. (7. ábra.) Ennek következtében a (k) kerék egyik irányban való forgásánál a (j3) tárcsát és a (j) keretet, melyben meg van erősítve, magá-