35826. lajstromszámú szabadalom • Kocsikerék több síkban fekvő gummitalpfölületekkel vagy hasonlókkal

— 5 — és az (Sx) karon megy keresztül, mely a keréktalpkoszorún van megerősítve, mi mellet biztosításra (S2) csavaranyák nyernek alkalmazást. A két (Q) pneumatikus keréktalprész egy síkban való elrendezését mutató 12. ábrán rajzolt kiviteli alaknál mindegyik vég egyetlen (T) légszeleppel van összekötve, úgy hogy a légtömlő fölfúvásával mindegyik rész ugyanazon nyomás alá jön. Szükség esetén valamennyi pneumatikus keréktalprész mindkét síkban egyetlen légszeleppel is lehet kapcsolatban, úgy hogy valamennyi rész a légtömlő fölfúvásával ugyanazon nyomás alá hozható. A 14—17. ábrákon föltűntetett kiviteli alaknál a (Q) tömlőt a levehető külső (R) födél veszi körül, mi mellett ez utóbbinak (R3) oldaléle az (U) fémlemez alá jut, mely két részből áll, melyek körülbelül az (Ux) ponton találkoznak össze, hogy a részek bevezetése megkönnyíttessék. Az említett, befelé görbített (R3) oldalélek alsó oldala alatt egy másik (Ul) lemez van elrendezve amint ez a rajzokból látható, ahol ezen (Ul) lemez szükség esetén a részek egész hosszára terjedhet (16. ábra). A két (U, Ul) lemezen (U2) csapok mennek keresztül, melyek azután a keréktalpkoszorún hatolnak át, mi mellett ezek alkalmas eszközök, mint (U3) szárnyas csavaranyák segélyével megszoríthatok. Ily módon minden pneumatikus kerékkoszorúrész helyzetében a kerék talpkoszorúján szilárdan tartatik, miután a külső (Rj födél oldalélei az említett (U) és (Ul) lemezek közé nyúlnak, mikor is az említett lemezek a fönti smertetett módon tartatnak helyükön. Ezen pneumatikus kerékkoszorúrészek fölfúvására különböző légszelepek használhatók, vagy lehetnek, amint az a 14. ábrán be van mutatva, az egyes részek egy (TI) összekötő cső segélyével egymással összekötve, mely a (T) szelephez vezet. Ezen (TI) összekötő csövek szükség esetén összenyomhatóan lehetnek kiképezve, miáltal az egyik pneumatikus kerékkoszorúrész fölhasadása vagy megsérülése esetén képesek vagyunk rögtön megállapítani, hogy a kerék melyik részén történt a sérülés. 18—22. ábrákon látható kiviteli alaknál a (Q) légtömlőt egy (R) födél veszi körül, melynek szélei (R4) léczczel vannak fölszerelve, melyek a külső (C) karima fecskefarkalakú részének (B, C) keréktalpkoszorújába illenek mi mellett ez levehetően lehet elrendezve. A megvastagított (R4 és R5) élek közt egy lemez van elrendezve, mely (VI) karimákkal bír, melyek fölfelé vannak görbítve, úgy, hogy ezáltal megvastagított (R4) élek a belső oldalon átlapoltatnak. A (V) lemez a keréktalpkoszorún (Vx) csapok segélyével tartatik fogva, melyek (Bl) oldalhasitékokban csúszhatnak, ahol is ez utóbbiak a kerék említett talpkoszorújának külső szélén vannak elrendezve. A pneumatikus keréktalprészek emellett a kerékre a következő módon erősíttetnek. A (V) lemez és a (Vx) csapok oldalt a (B) keréktalpkoszorúkban lévő (Bl) hasítékokban a 20. ábrán látható helyzetbe elmozgattatnak. Ekkor a köpeny (R4) széle a légtömlőt körülveszi, mely beillesztetik a belső (C) karima és a (V) lemez fölfelé irányuló (VI) része közé (20. ábra). Ezután az (R5) él másik megvastagított része illesztetik be a (V) lemez és a külső eltávolítható (C) karima közé, mely e czélból lazán van elrendezve, mire valamennyi rész a 19. ábrán látható helyzetbe mozgattatik és ott a külső (C) karima fölcsavarásával helyzetében rögzíttetik. A 21. és 22. ábrák a kerékről levett külső (R) kerékköpenyt mutatják. Ezen kerékköpeny végei mindegyik oldalon egy megvastagított (Rx) nyúlvány képezése által erősíttetnek meg, amint ezt 18., 21. és 22. ábrákból látható, ahol is ezen (Rx) nyúlványok azon bemélyedések alá vezettetnek be, melyek a (Bx) nyelv és a (B) keréktalpkoszorú közt képeztetnek. A (Q) légtömlőt közönséges légszelep segélyével lehet fölfúvni, vagy szükség esetén, amint ez a 18. ábrán föl van tűntetve, valamennyi pneumatikus kerékkoszorúrész mindegyik síkban (TI) összekötő csövek segélyével köthető egymással össze, melyek a (T) légszelepet tartják, amint ez