35728. lajstromszámú szabadalom • Újítások ecetgyártó berendezéseken
' V í ' Ifll" - 2 kötve, melyből az anyag a (19) csövön át az adagoló készüléknek önműködő elosztó szerkezetéhez folyik. Hogy a (16) csapon át az anyagnak mindig csak megfelelő menynyisége jusson a (17) fölfogó tartályba, ez utóbbiban a (18) úszó van elrendezve, mely egy ismert szerkezetű záró szeleppel a (16) csapnak kifolyató nyílását szabályozza. A (19) cső az átbocsátó harántmetszetnek III- a rajta átfolyó anyag mennyiségének pontos szabályozhatása czéljából a számlappal fölszerelt (20) csappal van ellátva, melynek csapteste nem körharántmetszetű, hanem a 3. ábrában föltüntetett módon a négyszögletes harántmetszetű (23) átbocsátó nyílással van ellátva úgy, hogy tehát a csapnak átbocsátó harántmetszete a csaptest elforgatásának mértékével egyenes és egyenletes arányban növekszik ill. csökken; ez által lehetővé válik a (20) csapot a rajta lévő számlap megfigyelésével a legnagyobb pontossággal a kívánt átbocsátó harántmetszetre beállítani. A (19) csövön átbocsátott anyag az önműködő elosztó szerkezethez jut, mely a következőképpen van szerkesztve. A (19) cső alatt a két rekeszre osztott (21) csésze van elrendezve, melynek mindegyik rekeszéből egy cső nyúlik a (22) ill. (23) tartályba. A (22, 23) tartályok, melyekben a (21) csészének lefelé nyúló csövei föl- és alá tolhatók, egy a (24) éken billenthetően ágyazott alaplemezhez vannak erősítve és egy-egy (26) szivornyát hordanak, melyen át az anyag fölváltva majd a (22), majd pedig a (23) tartályból a balill. jobboldali (27) tölcsérbe folyik. A (22, 23) tartályok ezenkívül egy a (24, 25) gömbökből és az ezeket egymással összekötő vízszintes csőből álló közlekedő edényt hordanak, mely vízzel vagy más folyadékkal van töltve. Az ekként elrendezett elosztó szerkezetnek működése a következő: A föltüntetett helyzetnél az anyag a (22) tartályból a (26) szivornya által a jobboldali (27) tölcsérbe szivatik, miközben a (19) csőből az anyag a (21) csészének baloldali rekeszén és az ehhez csatlakozó csövön át a (23) tartályba folyik. Mihelyt ez utóbbi annyira megtelik, hogy a szerkezet baloldalának súlya a szerkezet jobb oldalának súlyát és a közlekedő edény (25) gömbjében lévő folyadéknak súlyát fölülmúlja, az egész szerkezet balra billenik; ennek következtében az anyag, mely ekkor a (23) tartályban a szivornya legmagasabb pontja fölötti magasságban áll, a (23) tartályból a baloldali (27) tölcsérbe szivatik. A közlekedő edény, mely a szerkezet időelőtti átbillenésének megakadályozására szolgál, az adagolás szabályozására is alkalmazható. Ha ugyanis azt akarjuk, hogy az anyag rövidebb időközökben és kisebb adagokban ill. hosszabb időközökben és nagyobb adagokban töltessék a (27) tölcsérekbe, akkor a közlekedő edénybe kevesebb ill. több folyadékot töltünk és a (21) csészének lefelé nyúló csöveit mélyebbre ill. magasabbra toljuk a (22, 23) tartályokba. A közlekedő edény helyett a 2. ábrában külön föltüntetett (14) keretet alkalmazhatjuk, mely a közlekedő edény helyett a (22, 23) tartályokra erősítendő és melybe a (15) fémkerék akként van behelyezve, hogy az a keretben szabadon ide-oda gördülhet; ezen kerék, melynek gördülési pályája a keret mentén beállítható csavarok segélyével szabályozható, ugyanoly módon hat a szerkezetre, mint a közlekedő edényben ide-oda ömlő folyadék. A 4. ábrában az elosztó szerkezetnek oly foganatosítási alakja van föltüntetve, mely különösen kisebb eczetgyárakban alkalmazható előnyösen. Kisebb gyárakban ugyanis az anyag oly lassan és oly csekély mennyiségben jut az elosztó szerkezethez, hogy a közönséges szivornyák nem képesek szívó hatást létesíteni. Ezen czélból az elosztó szerkezetet akként rendezzzük el, hogy a szivornyák a szívás megkezdése előtt zárva tartassanak és csak bizonyos magasságú anyagoszlop összegyűlésénél nyittassanak ki hirtelen úgy, hogy a szívás egy hirtelen lökéssel kezdődjék. Ezen czélból a 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a már említett (19) cső a helytálló (41) tartályba van bevezetve,
