35724. lajstromszámú szabadalom • Tápszerkezet ide-oda mozgatott munkadarabbal és helytálló hengerállvánnyal bíró hengerművek számára

_ 2 — hajtómű és a tövisrúd közötti összeköttetésbe rugók iktathatok be; ez azonban szintén nem szükséges, ha a vezénylő mű akként van szerkesztve, hogy annak mozgása a tövisrúdnak a hengerek által kölcsönzött mozgásával pontosan egybevág. A találmány szerint módosított tápszerkezet a mellékelt rajzban két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábrában ezen tápszerkezet oly hengerműnél való alkalmazásában van bemutatva, melynél, mint a törzsszabadalom 1. ábrája nyomán ismertetett hengerműnél, a tövisrúd a forgattyús hajtószerkezettel és a többi fölszerelésekkel együtt egy szánon van elrendezve, mely a hengerlés folyamán egy csavarorsó segélyével vagy más imódon a hengerállvány felé előretolatik. A (dl) tövisrúdnak (d2) fejét a (k) forgattyú az (m) hajtórúd segélyével ide-oda mozgatja, a mikor is a (k) forgattyúnak (1) tengelyét, mint a törzsszabadalom tárgyánál, a hengermű könyökkapcsolás, toló forgattyú vagy más hajtóközeg segélyével oly, minden fordulat közben változó sebességgel forgatja, hogy az (m) haj tórádnak támadási pontja lehetőleg ép úgy mozog, mint a hogyan a (d2) fej mozgattatik (hátrafelé) az (1) nyíl irányában a hengerek behatása folytán. A (d2) fejnek a (2) nyíl irányában történő előremozgásánál a munkadarab a hengerek alól föl van szabadítva, úgy, hogy ekkor a (dl) tövisrúd a (d) tövissel és a (w) munkadarabbal együtt kizárólagosan a vezénylő hajtómű által mozgattatik. A munkadarabnak bevezetése tehát feszítőszerkezet nélkül történik. Minthogy a munkadarab a visszamozgásnál a hengerek által súrlódás révén hátrafelé mozgattatik, ezen mozgás tehát a hengerek löketétől függ, ennek folytán ezen mozgás nem lesz oly szabályos, mint a (d2) fejnek a vezénylő hajtómű által kölcsönzött mozigás. A tápszerkeaet káros igénybevételének megakadályozására tehát a jelen esetben még nagyobb mértékben kell a változó hengerlöketek folytán fölmerülő mozgáskiilömbözeteket megfelelően elrendezett rugókkal kiegyenlíteni, mint a törzsszabadalom tárgyánál. Ezt legczélsaerűbben akként érjük el, hogy az (m) hajtó rúd és a (d2) fej között utánaengedő összeköttetést létesítünk. Ezen czélból pl. az 1. ábrában föltüntetett foganatosítani alaknál az (m) hajtó rúd az (ml) rúddal van összekötve, mely az (o2) tolókának egy furatán lazán átjár, míg az (o2) tolóka tpl. az (o3) harántcsap segélyével] fölbontható összeköttetésben áll a (d2) fejjel. Az (o2) tolóka a (h) szánban kiképezett vezetékben csúszik és csőalakú (o4) részében az (o5) rúgót tartalmazza, mely az (ml) rúdnak (m2) vastagításához támaszkodik. Az (iml) rúd tehát az (o2) tolókában egyenesen vezettetik. Az (o2) tolóka másik oldala és az (ml) rúd bal végére rácsavarolt (m3) csavaranya közé egy második (06) rúgó van fogva. Ha a (w) munkadarab gyorsabban mozgattatik hátrafelé az (a) hengerek által, mint az (ml) rúd a vezénylő hajtómű segélyével, akkor az (o5) rúgó összenyomódik. Midőn aztán a hengerek a munkadarabot szabadon bocsátják, akkor az (o5) rúgó ismét kiterjeszkedik. Ha ellenben az (ml) rúd siet előre, akkor az (06) rúgó egyenlíti ki a mozgáskülömbözeteket. A két(o5, 06) rúgó ezenkívül káros lökéseknek a mozgásirány változásánál való föllépését hárítja el. A (h) szán előretolása és a munkadarab elforgatása ugyanoly módon eszközöltetik, mint a törzsszabadalom 1. ábrája nyomán leírt hengerműnél. A munkadarab kihengerlése után a (g) kocsit a (g3 o3) csapok kihúzása által a (h) szánból kikapcsoljuk és ez utóbbit a jobboldalra toljuk. Az újabb munkadarab beillesztése után a (g) kocsit a (h) szánnal ismét összekapcsoljuk és a (d2) fejet az (o3) csap segélyével az (o2) tolókával újra összekötjük. Ugyanily módon lehet a (d2) fejet a vezénylő hajtóművel összekötni oly hengerműveknél is, melyeknél, mint a törzsszabar dalom 4—6. ábrái nyomán leírt hengerműnél, a (g) szán helytállóan van elrendezve. A tápszerkezetnek ezen esetben alkalmas foganatosítási alakja a hengerműnek