35720. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő hadászati célokra

- 2 -szögtükröknél nem szándékolt reflex hatások lépnek föl, melyek a fénysugarak helyes haladását zavarják, ami szintén helytelen távolság jelzésekre vezet. További bajok abból származnak, hogy a tükör tokjának fenekén elrendezett irányzék rész-. ben el van födve, az (I) tükör tokján megerősített, a távolságvonalzó eltolását lehetővé tevő hüvely a távolságmérő összerakása (becsomagolása) alkalmával külön helyet igényel végre, hogy a szögtükörnek a binocle-csövön való megerősítésére szolgáló, a tükör tokjával mereven összekötött kengyeles fogó kezelése, ennek nagyobb törékenysége mellett meglehetős körülményes, ennek daczára sem létesít teljesen megbízható kapcsolatot a tükör és a binocle-cső között. Mindezen hátrányok a jelen találmány tárgyát képező tábori távolságmérőnél ki vannak küszöbölve. E távolságmérő a legutóbb leírt ismert távolságmérővel szemben a következő javításokkal bír: 1. A szögtükröket egy-egy szög-prizma helyettesíti. A műszaki eredmény, melyet ez által elérünk, a prizmafölületeknek állandóan változatlanul mutató képességében áll nagyobb fényerősség és könnyebb rendbentarthatás mellett, miután tulajdonképen csak egy prizmafölület igényel tisztogatást és ez könnyen hozzáférhető. A prizmák továbbá könnyebb ós pontosabb előállítást és az elképzelhető legegyszerűbb ágyazást tesznek lehetővé égy majdnem egyetlen darabból álló tokban. Az állandó szögbeállítás összege, épp úgy mint előbb, 89° 25'37.5". A szögek vagy egyenlő nagyok, vagy pedig az egyik a másikhoz képest egész +6°-ig különbözik. Gyakorlati okokból, épp úgy, mint előbb, az (I) prizma 45°-u (11. ábra), a (II) prizma pedig 44° 25'37.5"-nyi élszöggel bír (12. ábra) úgy, hogy velük 90°-u és 88°51'15"-nyi szögek tűzhetők ki. 2. A tok fenekén lévő, fölcsapható irányzékokat olyan irányzókok helyettesítik, melyek a fönt részbeu nyitott prizmatokot elzáró félhenger alakú csőre vannak fölrajzolva, mi mellett ezen irányzék a (II) prizmánál egy fölcsapható irányzékkal fölfelé meg vau hosszabbítva. Az irányzékok ezen elrendezése azon előnnyel bír, hogy a távolságmérő kezelésénél az irányzékok a megfigyelőket nem zavarják, emellett azonban jobban láthatók, mint az említett ismert távolságmérőnél. 3. Az (I) prizmán a vonalzó vezetésére szolgáló kar nincs, mint előbb, mereven öszszekötve a tokkal, hanem átcsaphatóun van a tokon elrendezve, úgy hogy a távolságmérő szállítása (összerakása) alkalmával a binoele-cső alá forgatható, tehát külön helyet nem igényel. A tolóhüvely használati helyzete éppúgy, mint annak szállításhoz való helyzete, külön, egyszerű szerkezetű elreteszelóssel biztosítva van. 4. A prizmatok egy hátulsó csőnyúlványnyal bír, mely belül hosszhoronnyal van ellátva egy a binocle-csövön lévő alkalmas szemölcs befogadására, úgy hogy e csőnyúlvány pontosan koncentrikusan rátolható a binocle-csőre. A prizmatok, illetőleg ennek csőnyúlványa és a binocle-cső közötti merev kapcsolatot egy ezen utóbbin eltolhatatlanul ágyazott forgó gyűrű létesíti, melynek külső csavarmenetei a csőnyúlványban lévő megfelelő anyaesavarm dinetekbe csavarhatók. 5. Mindegyik binokle ellenzőjén egy öszszehasonlítási skála van elrendezve, mely háromféle távolsági skálából áll. Ez utóbbiak egymás mellett párhuzamosan haladó csavarvonalak alakjában vannak kiképezve E három távolsági skála egyike a rendes távolságvonalzó-beosztásnak felel meg, tehát pl. 40 m. bázisvonal esetére, míg a másik két skála egy-egy, pl. 60 és 20 m. bázisvonalnak felel meg. Az összehasonlítási skálák lehetővé teszik egyrészt, hogy anélkül, hogy a távolságvonalzót skálákkal terhelnők túl, tehát az arról való leolvasást megnehezítenék, a távolságvonalzón leolvasott távolságokat ellenőrizhessük pl. más bázisvonal használata mellett, mint a mely a távolságvonalzónál alapul vétetett, másrészt pedig, hogy nagyobb távolságokat is mérhessünk, mint amennyit a távolságvonalzó beosztása meg-