35720. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő hadászati célokra
enged, miután az összehasonlítási skála használatánál nagyobb bázisvonallal eszközölhetők mérések. Az összehasonlítási skálák azonkívül azon előnyt nyújtják, hogy szükség esetén a távolságvonalzó használata nélkül is, tetszőleges bot, pl. lovagló pálcza, kard stb. segélyével lehessen mérést végezni, miután ezen rúd egy megjelölt helyének az öszszehasonlítási skálán a prizmairányzékhoz képest való eltolásának körülbelüli mértéke alapján a lemért távolság, a gyakorlat szempontjából többnyire elegendő pontossággal megállapítható. A mellékelt rajzokon a találmány tárgya van bemutatva, és pedig : I. 2. és 3. ábrák az egyik megfigyelő számára való, a távolságvonalzóval fölszerelt prizmát a binocle-val kapcsolatban oldalnézetben, fölülnézetben és homloknézetben ábrázolják, 4. ábra a távolságvonalzó eltolását lehetővé tevő hüvely elreteszelő szerkezetét mutatja, 5., 6. és 7. ábrák a másik megfigyelő számára való prizmát oldalnézetben, fölülnézetben és homloknézetben tüntetik föl, 8. ábra a prizmatoknak a binocle-csővel való kapcsolatát ábrázolja, 9. ábra az (I) prizmához való tok fölülnézete födelének eltávolítása után, 10. ábra a (II) prizmához való tok fölülnézete fölcsavart födéllel, mindkettő természetes nagyságban és a távolság mérésére szolgáló kölcsönös helyzetében, II. és 12. ábrák az (I) és (II) prizmák fölülnézete természates nagyságban, 13. ábra a binocle-ellenzőn elrendezett összehasonlítási skálák lefejtve, természetes nagyságban, végre 14. és 15. ábrák elméleti magyarázó rajzok. Mindkét (I és II) prizma (a) tokja a közvetlen irányzásokkal (visur) kapcsolatban kettős reflexió segélyével való távolságméréshez szükséges berendezésekkel bír nevezetesen a fönt részben nyitott (a) tokot elzáró félhengeralakú (b) csőre fölrajzolt (c) irányzókkal, a prizma-láttér közepének megjelölésére, mimellett a (II) prizmánál ezen (c) irányzék egy fölcsapható (d) irányzékkal fölfelé meg lehet hosszabbítva, hogy jobban látható legyen, továbbá az (I) prizmámánál a tok fenekén két (e) pofában forgathatóan ágyazott és a prizmavisurára merőlegesen beállítható (f) tolóhüvelylyel, mely a (g) távolságvonalzó fölvételére szolgál. Az (f) tolóhüvelynek a használati és a szállítási helyzetben való rögzítésére, mely utóbbi esetben ezen tolóhüvely a (h) binocle-cső alatt foglal helyet, egy a tolóhüvely tartórúdjának hasítékában vezetett (i) tolattyú szolgál, melynek (k) elreteszelő peczke a tok fenekén elrendezett két (1) és (l1 ) nyúlvány furatával hozható kapcsolatba Továbbá mindegyik (a) prizmatok hátul egy (m) csőtoldattal van ellátva (8. ábra), mely (ml ) belső [Csavarmenetekkel és (m2 ) belső hosszhoronnyal bír. Az (m) csőtoldat az (a) prizmatoknak a (h) binocle-csövön való biztos megerősítésére szolgál, mely utóbbi egy az (ma ) ho3szhoronyba illő (hl ) szemölcsöt hord, mely az (m) toldatnak a (h) binoclecsőre való koncentrikus rátolását biztosítja. Az (a) tok és a (h) binokle-cső merev kapcsolatát egy a binocle-csővön eltolhatatlanul ágyazott (o) forgó-gyűrű segélyével érjük el, mely az (m) csőtoldat (ml) belső csavarmeneteibe illő külső csavarmenetekkel van ellátva, A (g) távolságvonalzó ismert módon mindkét végén egy-egy átcsapható (p) irányzókkal bír és, épp úgy mint előbb, a mérendő távolság 100 m., vagy 100 lépéseinek megfelelően van beosztva, aszerint, amint a bázisvonalak méterekben vagy lépésekben adandók meg. Különleges esetekre a távolság* vonalzóhoz még egy (g1 ) meghosszabbító vonalzó járul (2. ábra), mely a (g) vonalzóban (ga ) végcsapja segélyével, mely egy annak végén lévő kivágásba kapaszkodik, betolható. A távolságmérések ezen javított készülékkel teljesen azonos módon végeztetnek, mint az említett, ismert távolságmérővel. Az (1) és (II) megfigyelők egymás mellett fölállnak (1 balra áll föl II-től), a czélpontot és a használandó bázisvonalakat illető-
